Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK:
2012 Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormányelőterjesztés T/15987. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság előadója fog megszólalni, aki ismerteti a bizottság álláspontját. Az előadó pedig nem más, mint Héjj Dávid képviselő úr. Meg is adom a szót, parancsoljon! HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2021. május 13-án tartott ülésén megtárgyalta az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/15987. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 22 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes agrártárgyú törvények módosításának szükségességét az indokolta, hogy a benne szereplő törvények anyagi jogi és eljárási szabályait technikailag pontosítsa, az elmúlt időszak hiányosságait pótolja, az egyes európai uniós irányelveket implementálja a magyar jogrendbe, továbbá, hogy más törvényekkel megteremtse a szabályozási összhangot, mindezt a hatékonyság növelése, a kellemetlenségek kiküszöbölése, illetve a jogharmonizációs célok elérése érdekében. A törvénycsomagból néhány jelentősebb törvényt emelnék ki. A növényfajták állami elismeréséről, valamint szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása szükségszerű, mivel az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett az internetes értékesítések száma, amit a járványhelyzet tovább fokozott. (17.10) Elsősorban a szőlő- és gyümölcsszaporító anyagok esetében vált általános trenddé, hogy az értékesítés az interneten keresztül történik, ezért szükséges megteremteni azt a jogi alapot ezen értékesítési forma ellenőrzéséhez, ami a hatóság általi próbavásárlást egyszerűbbé és olcsóbbá teszi, ezzel összefüggésben pedig a hatósági ellenőrzés hatékonyságán javít. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításának elsődleges célja a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályozás módosítása. Az Alaptörvényben rögzített termőföld védelmére vonatkozó kötelezettség megvalósíthatósága érdekében az Alaptörvény P) cikke szerint a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A KSH adatai alapján a tavalyi évben több mint 35 ezer hektárral csökkent Magyarország termőföldterülete, ami egy nagyon szomorú tény. Mint ahogy az Alaptörvény is rendelkezik róla, kötelességünk tehát megvédeni termőföldjeinket, erdőinket, vízkészleteinket. A 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer eddig megfelelően kompenzálta a termelők kedvezőtlen időjárási jelenségből származó veszteségeit, az elmúlt években tapasztalni lehetett azonban, hogy az időjárás egyre szélsőségesebbé vált, ami miatt a kárenyhítési alap adott esetben forráshiányossá válhat. Ezért szükséges a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása, ugyanis a törvény módosításával a termelői hozzájárulási összeget meg lehetne emelni. Fontos hangsúlyoznunk, hogy erre a rendszer majdnem tízéves fennállása alatt most először kerülne sor. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása egy igen fontos területet érint, ugyanis jelenleg Magyarországon körülbelül kétmillió honfitársunk szenved parlagfűallergiában. A parlagfű elleni védekezéssel összefüggő közérdekű bejelentések kivizsgálásának felgyorsítása, valamint a kultúrnövény tőszámára vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezése a hatékonyabb közérdekű védekezést segíti elő. Szakmai és civil oldalról is az az elvárás, hogy az ellenőrzésre kijelölt hatóság a lehető legrövidebb időn belül megszüntesse a felmerülő parlagfű-fertőzöttséget. Tisztelt Ház! A benyújtott javaslat egy jobbító szándékú, technikai korrekciókat tartalmazó törvénycsomag. A módosítások elfogadásával tovább tisztul, illetve korszerűsítésre kerül a jogi környezet, amely a gyakorlatban felmerülő problémákat hivatott megoldani, éppen ezért a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Völner Pál tapsol.) ELNÖK:
