Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. február 16. kedd - 180. szám - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2019. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a ... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
201 A Házban egyébként is vannak műfaji sajátságok, hiszen egy olyan előterjesztés kapcsán is nagyon sokféle, adott esetben nem a beszámoló szó szerinti szövegéhez illeszkedő vélemény is elhangzik, ami mondjuk, első hallásra meglepő, hiszen ahogy elhangzott, egyhangúlag támogatta ezt a beszámolót az Igazságügyi bizottság, mégis a politika olyan, de ezt látni fogja nyilván az évek során, hogy nagyon sokféle álláspontot és néha elég távoli megközelítéseket is lehet hallani. Azt gondolom, részben erre jó példa volt Vejkey képviselőtársam hozzászólása is. Azt gondolom, igyekeztem ezt szofisztikáltan megjegyezni. A beszámoló, ahogy Gyüre Csaba képviselőtársam is elmondta, sokrétű, tartalmilag támogatható, csakúgy, mint a Kúria ’19-ben végzett munkája is. Ennek szól talán az Igazságügyi bizottság állásfoglalása is. Ugyanakkor mégiscsak rá kell mutatni néhány olyan pontra talán, ami hangsúlyosabb lehetett volna benne, vagy érdemi szerepet kaphatott volna ebben a beszámolóban. (16.00) Teszem ezt akkor is természetesen, hogyha elmondta az elnök úr, hogy érdemben nem kívánt ehhez a szöveghez hozzányúlni, azt hiszem, ez érthető, és talán az ő megközelítéseit a következő években fogjuk majd látni. Nyilván itt politikusok, képviselők ülnek, tehát nem meglepő, hogy a 2019-es év kapcsán is van ilyen típusú megközelítés, hiszen két általános választás volt ebben az esztendőben, az európai parlamenti választás, illetve az önkormányzati választás, amelyek kapcsán számtalan döntés született a Kúrián is. Ezzel együtt hadd jegyezzem meg, hogy ezekre a döntésekre való reflektálás hiányzik ebből a beszámolóból. A választási eljárással kapcsolatos kérdésekre a beszámoló egyébként sem szentel túl sok figyelmet, pedig jelentős mennyiségű, több tucat ügyet tárgyalt a Kúria. Nyilvánvalóan engem is több ügy érdekel ebből, már a meghallgatása során is felvetettem egypár ilyet, illetve természetesen magát a frakciómat is, az MSZP-frakciót is. Bár a beszámolóban szerepel utalás a joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati eredményeinek összefoglalóira e tekintetben, precízen jelöli meg a beszámoló azokat az internetes elérhetőségeket, amik erről szólnak. Azonban az itt található, választásokkal kapcsolatos gyakorlatot elemző anyag is 2018-ban készült, az nyilván nem tartalmazhatja értelemszerűen a 2019. évi választásokkor született határozatok eredményeit. Talán épp ezért is kell néhány olyan konkrét ügyet megemlítenem, amellyel kapcsolatban fontos volna tisztázni egyes jogértelmezési kérdéseket. Az elnök úrnak ezekben a kérdésekben ráadásul van tapasztalata, hiszen alkotmánybíróként is számos választással kapcsolatos ügyet tárgyalt, a választási ügyekkel kapcsolatos gyakorlat nyilvánvalóan nem ismeretlen számára. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az első ilyen esetkör az állami szervek függetlenségével kapcsolatos. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2019. szeptember 12-én egy kormányinfó alkalmával az akkor még jelölt, jelenleg főpolgármester Karácsony Gergelyt alkalmatlannak nevezte, és a főváros finanszírozásával kapcsolatos, a kormány és Tarlós István közötti megállapodást politikai megállapodásnak nevezte. Megjegyzem itt, hogy egyébként a délelőtt folyamán, sőt a kora délutánba belenyúlóan egy hosszú vitát folytattunk egy másik előterjesztéssel kapcsolatban, ami kifejezetten kitért az önkormányzati finanszírozásra, ezeknek a politikai vonatkozásaira. Ebben az ügyben két eljárás is indult, mind a kettő a Kúria asztalára került. Ezen beadványok mindegyike arra hívta fel a figyelmet, hogy Gulyás Gergely a kormányinfón a kormányt képviselő miniszterként van jelen, és nem a Fidesz-KDNP-nek kampányoló politikusként. A kormányinfón egy miniszter feladata, hogy tényeket közöljön, és ne a kormány mögött álló párt aktuális kampányprogramját ismertesse, különösen választási időszakban ne tegye ezt. Sajnálatos módon a Kúria mindkét esetben a beadványok ellen döntött. Ebben a Kúria utal arra, hogy az Alaptörvény nem írja elő egyes állami szervek semlegességét a választási eljárásban, valamint hogy a miniszterek a feladataik ellátása során nem vizsgálhatók a választási eljárás alatt esélyegyenlőségi szempontból. Ez álláspontom szerint egy rendkívül kifogásolható gyakorlat, főleg amennyiben ezt a jövőbeli választások alkalmával az állami szervek kampányolásra használnák fel. Hadd mondjam el, hogy különösen azért hangsúlyozom ezt a kérdést, mert hiszen 2022-ben országgyűlési választás lesz, én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mi a véleménye önnek ebben a kérdésben. Hogy értékeli elnök úr a fenti határozatokat? Véleménye szerint vannak-e olyan állami szervek, amelyek függetlensége nem elvárható a választási eljárás alatt? Ha igen, melyek ezek? Fontos kérdés az is, hogy az
