Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 17. hétfő - 197. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
1971 cigányellenességre. Nemet mondunk az antiszemita, rasszista eszmék jelenlétére, ahogy nemet mondtunk a judapestező képviselőjelöltekre is. Nem akarunk többé romagyilkosság-sorozatot, nem akarunk Magyar Gárdát és nem akarunk gyűlöletbeszédeket. És nem akarjuk azt a Jobbikot sem, amelyik napjainkban a szocialistákkal kéz a kézben készül a 2022-es választásokra, pedig nem is olyan régen még cigányellenes megnyilvánulásaikkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) botránkoztattak meg minden jóérzésű embert. Nem akarjuk őket sem. És jó, hogy ma Magyarországon, a jelenlegi kormánynak köszönhetően Alaptörvény védi a nemzetiségek érdekeit és értékeit. ELNÖK: Szószóló úr, lejárt az ötperces ideje! FARKAS FÉLIX nemzetiségi szószóló: Valamennyi nemzetiséghez hasonlóan mi is szabadon vállalhatjuk, őrizhetjük és örökíthetjük utódainkra önazonosságunkat, sokszínűségünket. A mai napon emlékezzünk tehát a bátor hőseinkre! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Kontrát Károly államtitkár úr kíván válaszolni. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Szószóló Úr! Legelőször is szeretnék köszönetet mondani ezért a napirend előtti felszólalásért, azért a felszólalásért, amelyben a roma bátorság és ifjúság napjára, 1944. május 16-ának roma hőseire emlékeztetett bennünket itt a magyar Országgyűlésben, és emlékeztetett a roma holokausztra, arra a szörnyűségre, amely soha-soha ne történjen meg, és soha nem történhet meg. A nácik és más rezsimek becslések szerint félmillió romát öltek meg az egyes országokban, a népcsoport több mint 80 százalékát elpusztítva. Egyetlen éjszaka alatt, 1944. augusztus 2-3-a éjjelén 2897 romát, többségükben nőket, gyermekeket és időseket öltek meg az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban. (14.20) Kevesen tartják számon, hogy a romák nem csupán elszenvedői voltak az eseményeknek, de hozzájuk kötődik a lehetetlennek tartott ellenállás egyik nagyszerű példája is. Úgy, ahogy szószóló úr említette és emlékeztetett bennünket: nem engedelmeskedtek a parancsnak, kövekkel és botokkal, a priccsekből kifeszített husángokkal, ablakból kitört üvegcserepekkel, mindennel, amiből fegyvert lehetett faragni, védekeztek a támadóik ellen. Az elfeledett holokausztként emlegetett roma népirtás évtizedeken át, egészen 1982-ig kimaradt a történelemből. Ekkor Nyugat-Németország elismerte ezt a rémtettet, ma már az egész emberiség ellen elkövetett bűnként tartjuk nyilván. Az Európai Roma Fórum 2005-ös megalakulásakor javasolta, hogy május 16-át a bátorság és a roma ifjúság napjaként ünnepeljük világszerte, hogy ne csupán az áldozatokra való emlékezés, de a cselekvés és az ellenállás is szimbolikus érték legyen. Az Európa Tanács 2009-ben a roma holokausztot genocídiumként, népirtásként ismerte el, és felhívta a tagállamokat arra, hogy az iskolában oktassák az ezzel kapcsolatos ismereteket. 2014. augusztus 2-án egy kézikönyvet jelentettek meg: Az emlékezés joga címmel, amely tanárok és fiatalokkal foglalkozó trénerek számára nyújtott segítséget abban, hogy érthetőbbé tegye azt, ami történt, és annak az okait is megvilágítsa. Az Európai Parlament elismerte a második világháború alatt történt roma népirtás, deportálás és internálás történelmi tényét, és hasonló lépésre szólította fel a tagállamokat. Tisztelt Országgyűlés! A fajüldözés a magyarországi roma közösségeket sem kímélte. Ma Magyarországon a mai kormánynak köszönhetően az Alaptörvény védi a nemzetiségek érdekeit és értékeit, vala-mennyi nemzetiséghez hasonlóan a romák is szabadon vállalhatják, őrizhetik, örökíthetik utódaikra önazonosságukat, sokszínűségüket. A mai napon, tisztelt Országgyűlés, emlékezzünk a roma hősökre, 1944. május 16-ának a hőseire, de emlékezzünk arra is, hogy a magyar Országgyűlésben nem is olyan régen olyan megnyilvánulásokat, de nemcsak az Országgyűlésben, hanem az ország más területein is olyan megnyilvánulásokat tettek a Jobbik képviselői, amelyek félelmet keltettek a roma közösségben. Meg akarták félemlíteni őket, és cigányellenes megnyilvánulásokat tettek.
