Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 3. hétfő - 196. szám - Hohn Krisztina (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Hogyan kívánják csökkenteni a digitális munkarend során elveszített több, mint százezer gyermek lemaradását?” címmel - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1906 közszférában dolgozóktól és megemelte a nyugdíjkorhatárt. Képviselő úr, szégyellje magát, szégyellje magát az egész pártja nevében! Tisztelt Képviselő Úr! Önnek már volt lehetősége performanszaival nevetségessé tenni magát. Mindannyian jól emlékszünk arra, amikor alufóliával csavarta be a fejét, és ebben nevettette ki saját magát. Engedje meg, képviselő úr, hogy azt mondjam, én nem követném ezt az utat az ön helyében, nem áll önnek ez jól (Dr. Völner Pál: De!), és jobban tette volna, ha az ilyen egészen őrült performanszok helyett valódi kérdésekről valódi vitát tudnánk itt folytatni. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Hohn Krisztina (LMP) - az emberi erőforrások miniszterének - „Hogyan kívánják csökkenteni a digitális munkarend során elveszített több, mint százezer gyermek lemaradását?” címmel ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hohn Krisztina, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni az emberi erőforrások miniszterének: „Hogyan kívánják csökkenteni a digitális munkarend során elveszített több, mint százezer gyermek lemaradását?” címmel. Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Képviselő asszony, parancsoljon! HOHN KRISZTINA (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A járványügyi korlátozások következtében elrendelt óvoda- és iskolabezárások során a gyermekeknek nem csupán a megszokott élete változott, de oktatási joguk érvényesítésében is károsultak. Tavaly májusban a gyerekek nagyjából 10 százalékát kvázi elvesztettük a digitális oktatással. Sajnos továbbra sem születtek arra vonatkozóan részletes nyilvános felmérések, hogy pontosan hány gyermek nem fért vagy nem fér hozzá továbbra sem megfelelően a digitális oktatáshoz az intézménybezárások idején. A gyermekvédelmi szakellátásban, a gyermekotthonokban, a nevelőszülői hálózatokban, ahol valószínűleg nem áll rendelkezésre annyi számítógép, mint amennyire szükség lenne, a hátrányos helyzetű településeken pedig végképp ez a helyzet. Sokszor nem is az eszközhiány jelent gondot, hanem inkább a digitális kompetenciák hiánya vagy egyszerűen a fizikai tér hiánya otthon, a lakásban, az, hogy tudnak-e a gyereknek legalább 3 négyzetméter saját területet biztosítani, ahol online tud tanulni. Április 19-én kinyitottak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai. A többiek számára pedig május 10-én nyílnak az iskolakapuk. A nyitás a járványügyi adatok ismeretében lehet, hogy megkérdőjelezhető, azonban az oktatási és gyermeki jogok érvényesülését elősegítheti, főleg a hátrányos helyzetű térségekben. Ennek ellenére pusztán az intézmények nyitása nem elég a szerzett lemaradások bepótlására és az az okozta ártalmak csökkenésére. Szeretném ezért, ha mihamarabb választ kaphatnék az alábbi kérdésre. Milyen eszközökkel kívánják megteremteni annak az esélyét, hogy az egy éve tartó oktatási korlátozások és a digitális szakadékok okozta óriási hátrányok behozhatók legyenek minden gyermek számára? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) (13.10) ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úr, tessék! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A világ minden országában nehézséget jelent az, hogy akkor, amikor vírus miatti korlátozások vannak, hogyan lehet megoldani a diákok nevelését, oktatását. Ebben a digitális oktatásban Magyarország, ha más országokhoz képest nézzük, jól vizsgázott. De ez is mutatja, hogy a legfontosabb nyilvánvalóan a vakcinák kérdése, az, hogy minél több ember be legyen oltva, mert minél hamarabb elérjük a megfelelő átoltottsági szintet, annál inkább alacsony veszély mellett vagy veszélytelenül lehet visszatérni az iskolákba, és ez nem jelent sem a diákokra, sem a tanárokra későbbi veszélyt. Az, hogy 200 ezer pedagógust, iskolai dolgozót soron kívül beoltottunk, ez pedig az ő biztonságukat és a diákok biztonságát is növelni tudja.
