Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. május 3. hétfő - 196. szám - Szabó Sándor (MSZP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszternek - „Miért mond le a kormány fontos célokra fordítható uniós forrásokról? Mire számíthatnak a felsőoktatási intézmények?” címmel - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1896 Több mint érthetetlen, hogy miért mond le a kormány 5800 milliárd forint 57 százalékáról, miközben pontosan tudjuk, hogy több ezer milliárd orosz és kínai hitelt vesz fel a kormány, aminek visszafizetése vélhetően többe kerül, mint az uniós forrás. A kormány terveiből az is kiderül, hogy mire lenne támogatás, ugyanakkor a Fidesz-kabinet erre nem kíván fordítani pénzt, többek között a közbeszerzések átláthatóvá tételére, a munkanélküliségi járulék (sic!) idejének meghosszabbítására vagy éppen a korrupcióellenes küzdelemre. Ismert az is, hogy a Helyreállítási Alapból kívánnának biztosítani forrást az egyetemek felújítására is, korábban elhangzott az a szám, mintegy 1500 milliárd forintot. Információm szerint azonban ahogy a kormány az uniós források jelentős részéről lemond, így a szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből venne el. Ennek is megvan az oka, ugyanis az Európai Bizottság jelezte, hogy az egyetemek alapítványba történő szervezése folytán az uniós források felhasználása nehezen átlátható és nyomon követhető lesz, ami nem elfogadható, úgyhogy inkább a kormány lemond az egyetemekre szánt források jelentős részéről, mint hogy egy ilyen fontos, politikailag kényes csatába menjen a Bizottsággal; noha egyébként az egyetemi modellváltás fő érve az volt mind az intézmények, mind a közvélemény felé, hogy soha nem látott, 1500 milliárd forint értékű uniós forrás fog a felsőoktatásba áramolni. Épp ezért két kérdésem van: miért mond le a kormány fontos célokra fordítható uniós forrásokról, úgymint a munkanélküliségi járadék idejének meghosszabbítása vagy épp az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése, vagy éppen a korrupcióellenes küzdelem? Valamint az uniós források jelentős mértékű lemondása után mekkora összegre számíthatnak a felsőoktatási intézmények, beleértve a Szegedi Tudományegyetemet is, a korábban beharangozott 1500 milliárd forinttal szemben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: A válaszra Orbán Balázs államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Arról tudom tájékoztatni a képviselő urat, hogy az információi nem helytállóak. Az egyetemek saját maguk megfogalmazták saját fejlesztési igényeiket, ezeket a kormány rendelkezésére bocsátották. Ez nagyjából megfelel annak az összegnek, amit ön is említett a felszólalásában, és arról tudom tájékoztatni, hogy ezekhez a fejlesztési forrásokhoz hozzá fognak jutni az egyetemek, vagy magyar költségvetési forrásból, vagy a következő időszak uniós költségvetési forrásából - leginkább a GINOP terhére -, vagy pedig az úgynevezett, RRF, a Helyreállítási Alap terhére. E tekintetben azt a megoldást fogjuk választani, ami Magyarország és a magyar költségvetés szempontjából a legfontosabb, az egyetemek számára pedig szerintünk az a fontos, hogy ezek a források minél előbb megérkezzenek. Ezt a két célt egyidejűleg tudjuk teljesíteni. Az RRF tekintetében egyébként nyilvános, hogy a kormánynak mi a prioritási listája, mire szeretné költeni ezeket a forrásokat: demográfia, köznevelés, ott van benne az egyetemek megújítása, felzárkózó települések, a zöldátállás, a digitális fejlesztés, az egészségügy, és az ön által említett, például közbeszerzésre vonatkozó tételek is ott vannak úgynevezett horizontális feltételeknek való megfelelésként csomagolva. Nemrég kérdezte ön, hogy bér- és járulékelemeket miért nem számolunk el az RRF terhére. Szeretném jelezni önnek, hogy mi szeretnénk elszámolni, tehát hogyha van önnek és pártjának lobbiereje, akkor vesse be Brüsszelben. Például orvosbéremelések elszámolásával kapcsolatban próbálkozunk, de jelen pillanatban Brüsszel irányából ellenállással találkozunk. Tehát ez például olyan pont lehet, ahol nem az egyet nem értésünket kell kedélyesen rögzíteni, hanem akár közösen tudnánk dolgozni a magyar emberek boldogulásáért. Egyébként pedig az egész terv végrehajtásának sikeréhez szeretném kérni az önök közreműködését. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) (12.30) Azért eddig azt láttuk, hogy leginkább politikai típusú gáncsoskodásokkal találkozunk az önök oldaláról. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
