Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK: - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
1861 Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök nagyon annak, hogy a felszólalók egyöntetűen egyetértettek abban, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik most a parlament előtt, amely egy olyan igényt fog kielégíteni, amely már régóta várat magára. Valóban, egy húszéves jogszabály, sok tekintetben már idejétmúlt, és ahol ma tartunk a XXI. században az informatikában és a közigazgatás korszerűsítésében, ott már alapvetően jogosan tehető fel az a kérdés, hogy vajon az ingatlan-nyilvántartás miért papíralapon történik. Ez egy nagyon komoly fejlesztési projektje a kormánynak, tulajdonképpen azt kell mondjam, hogy a magyar közigazgatás elmúlt harminc évének is talán az egyik igen jelentős törvénytervezete. Nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amely a forgalom biztonságát szolgálja, és alapvetően hozzájárul ahhoz, hogy a stabil gazdasági környezetet jól támogató ingatlan-nyilvántartási rendszer jöjjön létre. Ezt a projektet nagyon komoly szakmai munka kíséri természetesen, van egy jogi munkacsoport, dr. Bogdán Tibor kormánybiztos úr vezeti. Nagyon sok egyeztetést folytattunk, az Ügyvédi Kamara mellett a Végrehajtói Kamarával, Közjegyzői Kamarával, Bankszövetséggel, NAIH-hal. Tehát számos egyeztetést lefolytattunk, mire ez a normaszöveg eljutott ide a parlament elé. Az automatikus döntéshozatali eljárásokat szinte mindenki üdvözli. Én azt gondolom, hogy az egyik fundamentuma valóban a jogszabálynak az, hogy ezek az automatikus döntéshozatali eljárások, amelyek egyébként a földhivatali eljárások mintegy 30-35 százalékát teszik ki, jelentősen le fogják rövidíteni azt az időt, amennyi szükséges ahhoz, hogy a forgalom biztonsága szempontjából hamar megjelenjen a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban. Ez az eljárások egyharmadát teszi ki. Garanciális elem, amit többen üdvözöltek, hogy a teljes eljárásra való áttérésre is van lehetőség. Tehát ha valaki öt napon belül ezt kezdeményezi, úgy érzi, hogy mégiscsak szükséges a teljes eljárásra való áttérés, akkor ez természetesen megtörténik. Maga a rendszer képes arra, hogy a kérelmeknek a big data adatai alapján elbírálja azt, hogy automatikus eljárásra alkalmas-e vagy sem. Tehát ha egy tiszta tulajdoni lap van, nincs rajta jelzálog, nincs semmi olyan terhelés az ingatlan tulajdoni lapján, amely aggályokat vetne föl vagy komolyabb vizsgálat tárgyát kellene hogy képezze, akkor elengedi automatikus döntéshozatali eljárás felé, amit egyébként az ügyfél megállíthat és teljes eljárást is kérhet. Tehát ez is, azt gondolom, hogy egy igen pozitív fejlesztési része az E-ING projektnek. Többen fölvetették, hogy itt különböző kormányzati sandaságokat sejtenek mögötte. Nyilván az ellenzéknek az a dolga, hogy minden egyes törvényjavaslat kapcsán egy-egy ilyen hozzászólás is elhangozzék mindenki részéről. Természetesen én maximálisan tiszteletben tartom mindenkinek a saját álláspontját és véleményét. (15.30) Semmilyen ilyen szándék nem vezérelt bennünket. Abszolút szakmai alapon történt az előkészítés, legjobb tudásunk szerint. Ahogy elmondtam, ebben azokon az egyeztetéseken felül természetesen az Igazságügyi Minisztérium, az agrártárca, a Miniszterelnökség szakemberei vettek részt, hogy minél körültekintőbben tudjuk áttekinteni a jogi szabályozás környezetét, és igyekeztünk mindenre figyelemmel lenni, ami egy korszerű, új ingatlan-nyilvántartási törvény követelményeinek megfelel. Említésre került Magyar Zoltán képviselő úr részéről például két példa. Hadd említsem én is ezt a kettőt. A halál tényét automatikusan vezeti át az ingatlan-nyilvántartás, tehát nincs szükség arra, hogy ez külön eljárásba kerüljön, hiszen az anyakönyvi nyilvántartás tartalmazza azt, hogy ha sajnálatosan valaki eltávozik, elhunyt, akkor ez az ingatlan-nyilvántartásban már bejegyzésre kerül, hogy az a tulajdonos nem él; tehát ott egészen biztos, hogy hagyatéki eljárásnak kell megtörténnie. Most számos olyan tulajdoni lap van egyébként, ahol 105 éves kor fölötti tulajdonos van bejegyezve, ami egészen biztos, hogy már nem élő személyt takar. Ez is hagy még nyilván feladatot és munkát. Ez az újfajta megközelítés és az adatbázisok összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a jövőben ilyen jellegű problémával ne kelljen találkozni. Az SZL-lel valló összekapcsolás is egy abszolút friss adatállományt fog jelenteni, hiszen egy adásvétel pillanatában, amikor valaki ingatlant vásárol, akkor biztos, hogy van egy bejegyzett állandó lakcíme, de amikor megvette azt az ingatlant, akkor már egy másik lakcímre fog költözni, míg a tulajdoni lapon egy olyan lakcím szerepel, amin ő már nem elérhető. Az SZL-lel való összekapcsolás azt fogja jelenteni, hogy folyamatosan fog frissülni, és a tulajdonosnak mindig az aktuális lakcíme fog szerepelni az ingatlannyilvántartási rendszerben. Az, hogy mennyire kell az adatokat védeni: itt köszönöm a visszafogottságot és annak az elismerését, hogy ezek az adatvédelmi kérdések bizony rendkívül fontosak. Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartás szempontjából pedig nyilván igénylik azt is, hogy ennek bizonyos fokú nyilvánossága a forgalom biztonságát szolgálja, mert ha az adatok nem megismerhetők, akkor nyilván ez nem jelent elegendő információt például a vevő számára.
