Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1857 A most tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy a szükséges jogszabályi módosításokat végrehajtsa annak érdekében, hogy megvalósulhasson a kormány e-ingatlan-nyilvántartás című projektje, melynek lényege, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, így is csökkentse a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, ezáltal pedig a közigazgatási adminisztrációs terhek is csökkenjenek. Az ingatlanügyi és telekalakítási, valamint mezőgazdasági igazgatási ágazathoz tartozó földügyi hatósági eljárások közigazgatási jelentősége kiemelkedő Magyarországon. A jelenlegi átlagos ügy- és ügyfélforgalom 25-30 százaléka, az eljárási költségek több mint 50 százaléka kötődik ezen ágazathoz. Az ingatlan-nyilvántartás rendkívül nagy mennyiségű adatot tartalmaz, jelenleg mintegy 19 millió tulajdoni lapot tárol, amely értékes adatbázis jelenlegi formájában adatkeresésre, adatelemzésre csak nagyon jelentős humánerőforrás-kapacitás igénybevételével alkalmas. Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja és az ehhez kapcsolódó szabályozási reform lehetővé teszi, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű és a digitalizáció terén is versenyképes legyen nemzetközi összehasonlításban is, ezáltal az ország versenyképességének növekedéséhez is hozzájárul. Az elektronikus ügyintézés felváltja a papíralapú ügyintézést, mely hatékonyabb, gyorsabb, kényelmesebben és környezetkímélőbb módon teszi lehetővé a megoldást. Az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan tudnak majd frissülni és biztosított lesz az elektronikus információáramlás és kapcsolattartás, sok esetben az automatizált kapcsolattartás az állam más közhiteles elektronikus nyilvántartásaival. Az elektronizálás hasznos és előnyös lesz mind az ügyfelek, mind a hatóságok számára, mely pénzt, időt, energiát és erőforrást takarít meg mindenkinek. A törvényjavaslat tehát egy újabb lépést tesz az ügyfélközpontú szolgáltató állam és a széles körű, gyors, egyszerű és elektronikus ügyintézési szolgáltatások megvalósítása irányába. Ezekre tekintettel a KDNP-frakció támogatni fogja a bürokráciacsökkentés újabb lépését. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. A következő felszólalónk Varga László, aki az MSZP képviselőcsoportjának véleményét mondja el. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó. DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat nem pusztán eljárásrendek módosítását tartalmazza, hanem lényegében egy új, digitalizált ingatlan-nyilvántartási rendszert vezet be. Ennek megfelelően a javaslat mögött jelentős műszaki-technikai fejlesztésnek kell lennie. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős előrelépés történt az elektronikus ügyintézés bevezetése és a közigazgatás digitalizációja tekintetében, tehát ez egy másfél évtizedes folyamat, túlmutat az önök kormányzásán, eddig azonban ebből a folyamatból az ingatlan-nyilvántartás szinte teljesen kimaradt. Egyetértek Héjj képviselőtársammal, a Fidesz vezérszónokával ebben, aki szintén említette ezt a kérdést. Az ingatlan-nyilvántartás bántóan kimaradt ebből az innovációból, holott a jelentősebb volumenű polgári jogi jogügyletek vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásnak óriási jelentősége van. Az elektronikus ügyintézés és az automatikus döntéshozatal várhatóan jelentősen felgyorsítja majd az ingatlan-nyilvántartási eljárásokat, ami számtalan jogügylet lebonyolítását megkönnyítheti, csökkentve ezáltal a gazdasági szereplők tranzakciós költségeit. Tehát ez egy helyes, innovatív dolog is lehet. A gyakorlati életben jelentős könnyebbséget jelent majd az ingatlan-nyilvántartás és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás összekapcsolása. Ennek eredményeként az ingatlan-nyilvántartás a jogosultak aktuális adatait fogja tartalmazni, szemben a jelenlegi helyzettel. Helyenként ez nyilván nem így van, a jogosultak lakhelyadatai sokszor elavultak és gyakran a jogosult neve is. Mégis minden innováció mellett és amellett, hogy a témát már mi is évek óta fontosnak tartjuk, két észrevételt azért tennék a törvényjavaslat kapcsán. Egyrészt komoly kétségek vetődnek fel az ingatlannyilvántartás nyilvánosságának javaslatban szereplő korlátozásával összefüggésben. A természetes személy jogosultak adatainak védelme legitim érv lehet a szigorúbb szabályok meghozatalára, ezt nem vitatom. Ugyanakkor sok múlhat azon, hogy a végrehajtási rendeletben miként határozzák meg az adatok megismerésére feljogosító lekérdezési célokat. Jó lenne erről is esetleg előzetesen megtudni valamit. Hiszen ha a végrehajtási szabályok a tulajdonosok megismerésének lehetőségét szűkre szabják, és a jogalkalmazás is szigorúan szankcionálni kezdi a tulajdoni lapok adatainak céltól eltérő használatát, akkor félő, hogy a javaslat egyik következménye a NER-lovagok, oligarchák ingatlan vagyonáról tényfeltáró cikket író újságírók elleni fellépés lehet. A javaslat változatlan tartalmú elfogadása az ilyen típusú tényfeltáró munkát mindenesetre - ez megállapítható - nehezítheti.
