Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1854 ingatlan-nyilvántartásból a lehető legteljesebb körben megismerhető legyen az adott ingatlannal összefüggésben fennálló összes jog és kötelezettség. Ennek eléréséhez szükség van egyrészt az ingatlan-nyilvántartás és az ingatlanra vonatkozóan vezetett más nyilvántartások párhuzamosságának megszüntetésére is. Hangsúlyozom, hogy a szabályozás nem vonja el az egyes ágazatoktól az ingatlanra vonatkozó szakmai szempontú nyilvántartás vezetését, azonban kötelezővé teszi, hogy az ágazati adatok az egységes ingatlan-nyilvántartásban is megjelenjenek, valamint ehhez kapcsoltan az ingatlan-nyilvántartási adat elsőbbségét és közhitelességét mondja ki. Másrészt az új koncepció fontos szabályozás- és szemléletváltást jelentő követelménye, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyezhető jogok, tények és adatok körét ágazati jogszabály nem, hanem egységesen csak az ingatlan-nyilvántartási szabályozás határozhassa meg. Harmadrészt az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének erősítése, a forgalombiztonság, valamint az ingatlan-nyilvántartásban bízó harmadik személyek védelmének további támogatása érdekében a javaslat kiindulópontja, hogy az ingatlannal kapcsolatos olyan jog, tény, adat esetén, amely tárgya az ingatlannyilvántartásnak, a jog, valamint a tényen és adaton alapuló jog, illetőleg kötelezettség akkor legyen érvényesíthető, ha a jogot, tényt, adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Az új ingatlan-nyilvántartási törvény egyik legnagyobb horderejű reformjának tekinthető, hogy az ingatlannyilvántartási eljárásban főszabályként az automatikus döntéshozatal szabályai érvényesülnek a jövőben. Az automatikus döntéshozatal tekintetében az Ákr. teremti meg az eljárási kereteket, de a döntéshozatal módját az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény határozza meg. Automatikus döntéshozatal esetében az eljáráshoz szükséges határidő drasztikusan csökkenhet, ezáltal az ingatlan-nyilvántartás naprakészsége jelentősen növekszik. (14.50) Megjegyzendő, hogy az Ákr. külön garanciális szabályt tartalmaz az automatikus döntéshozatal tekintetében, ami az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazható lesz, a döntést követő öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten teljes eljárásban bírálja el. Mindez annak érdekében történik, hogy a jogsérelem egységes orvoslása minél hatékonyabban történjen meg, a teljes eljárás iránti kérelem díjmentesen, különleges kivételként akár papíralapon, formai és tartalmi követelmények nélkül is benyújtható lesz. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat, a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a kormány deklaráltan azon elképzelésének megvalósítására törekszik, hogy a magyar ingatlan-nyilvántartás korszerű, az azt támogató informatikai rendszerek terén nemzetközi viszonylatban is versenyképes legyen, megtartva ugyanakkor az évszázados magyar ingatlanjogi tradíciókat is. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönjük. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Héjj Dávid Ádámnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. HÉJJ DÁVID ÁDÁM, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk fekszik T/15969. számon az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényjavaslat, amely teljes egészében egy jogi szabályozási reform. A jelenleg hatályos ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény hatálybalépése óta eltelt csaknem két évtized alatt, ahogy az államtitkár úr is mondta, rengeteget változott a világ. Olyan jelentős, globális szintű társadalmi és gazdasági változások mentek végbe, amelyek új igényeket támasztanak a jogi szabályozással és az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban. Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok teljes körű, átfogó revíziója vált tehát szükségessé, ami a közigazgatás fejlesztésével párhuzamosan egyaránt indokolttá tette egy új ingatlan-nyilvántartási törvény és egy új végrehajtási rendelet megalkotását. Üdvözlendőnek tartom, hogy Magyarország Kormánya döntött a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív program, azaz a KÖFOP keretében az e-ingatlan-nyilvántartás elnevezésű projekt megvalósításáról, amely lehetővé teszi, hogy az ingatlan-nyilvántartást elektronikus adatbázissá fejlessze, az ingatlannyilvántartási eljárásokat teljes mértékben elektronizálja, az ügyintézést egyablakossá tegye, továbbá hogy elektronikus okirattárak kerüljenek kialakításra, ezáltal csökkentve a földügyi eljárások átfutási idejét és költségszintjét, továbbá az ezekkel járó adminisztratív terheket. Példaként említhető, hogy az E-ING-nek
