Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény és a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1849 Én képviselő úr elkötelezettségét, az előterjesztő kötelezettségét az ügyben nem vonom kétségbe, sőt nagyon rendben levőnek gondolom ezt, ugyanakkor a kormány maga cselekedhetett volna saját indítványra ebben a kérdésben már korábban is, ez az állításom. Azt szeretném mondani, hogy fontos, hogy a kormány komolyan vegye a fogyatékkal élő embereket, és minél előbb bevezesse ezeket az intézkedéseket, ezért van is konkrét javaslat az előterjesztés kapcsán. (14.20) Több helyen a hatály 2022. január, illetve 2023. január a különböző szakaszok hatálybalépése az előterjesztés kapcsán. El tudnám képzelni, hogy a 2022. januári hatálybalépést ’21 júliusára módosítsuk akár közös akarattal a Házban, illetve a ’23. januári hatálybalépést pedig ’22 januárjára. Magyarán, nemhogy elfogadhatónak gondoljuk az egyes javaslatokat ebben a tekintetben, hanem kifejezetten sürgettünk egyes vonatkozásokat már eddig is, úgyhogy abszolút hajlandóak vagyunk abban együttműködni, hogy egyes kérdések, egyes javaslatok hamarabb lépjenek hatályba. (A jegyzői széket Arató Gergely foglalja el.) Még egyszer tehát, a javaslatot elfogadhatónak tartjuk, és kíváncsian várjuk a módosító indítványokat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, jegyző úr. Most megadom a szót Sebián-Petrovszki Lászlónak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, öné a szó. SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy ennek a törvénynek a kapcsán egy picit messziről induljak, de a végén egészen konkrét dolgokhoz fogok tudni eljutni reményeim szerint. Minden egyes ügy, ami ide bekerül elénk, minden egyes ügy kapcsán érdemes azzal kezdeni a gondolkodást, hogy az a javaslat, az az ötlet, az a törvény vagy törvényjavaslat, ami bekerül a Ház elé, az egyébként hogyan szolgálja azoknak az életét, akiket érint, jobbá teszi-e az életét vagy éppenséggel nehezíti. Bizonyára ilyen is van, amikor rossz minőségű vagy rossz célirányú javaslatot terjeszt be jellemzően a kormány mint legnagyobb törvénybeterjesztő. Én is így viszonyulok minden egyes javaslathoz, megnézem azt, hogy az a javaslat segíti-e, jobbá teszi-e annak a társadalmi csoportnak az életét vagy éppen nem. Most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, és ha jól értem az előttem felszólaló ellenzéki és kormánypárti képviselőket is, meg tudjuk állapítani, hogy ez a törvényjavaslat jobbá teszi, segíti azoknak az életét, akiket ez érint. És ez jó, ez feltétlenül üdvözítő, nem mindig sikerül ezt elérni. Most elértük. Felmerül a másik kérdés óhatatlan, hogy egyébként, ha segíti, akkor valóban állami feladat-e vagy mennyiben állami feladat, és mennyiben kell erre kormányzati segítség vagy kormányzati intézkedés ezen a téren. Ez egy messzire vezető gondolat, hogy vajon az esélyegyenlőség megteremtése kapcsán a kormánynak, illetve az államnak milyen feladatai vannak. Azt hiszem, hogy ez nem ennek a vitának a része, de azért ide azt a részét hadd mondjam el, hogy azt gondolom, kormányzati feladat, állami feladat az esélyegyenlőség lehetséges növelése, az esélyegyenlőség megteremtése. Magyarán, minden egyes olyan lépés, minden egyes olyan javaslat itt a Ház előtt, amely azt a célt szolgálja, hogy embertársaink, akik valamiért hátrányt szenvednek, és direkt ilyen tágan fogalmazok, ezt a hátrányt próbáljuk meg állami segítséggel leküzdeni, segíteni azt, hogy ők ezt leküzdhessék, minden ilyen lépés igenis fontos és jó és támogatandó. Tehát, ha mind a kettő ilyen kicsit elméleti megközelítést összetesszük és megvizsgáljuk ezt a konkrét ügyet, akkor oda lyukadunk ki, hogy ez a törvényjavaslat egyébként jó irányba tett jó lépés, és mindenképpen támogatandó dolgokat tartalmaz. Ha a konkrét javaslatba megyünk bele, hogy miről szól ez, az előttem szólók azért elég részletesen elmondták az intézkedéseit. Nagyjából arról van szó, hogy a korábbi módosítások, a korábbi törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán kiderült, hogy nem elég az a mennyiségű térítésmentes jelnyelvitolmácsszolgáltatás, ami az eddigi törvényben szerepelt, ezt emelni kell, emelni szükséges. Nagyon plasztikusan fogalmaz az indoklás, és itt az előterjesztő képviselőtársam is elmondta, hogy miért nem elég, abszolút érthető, logikus, elfogadható ez az érvelés. Tehát egyfelől a javaslat megemeli ezeket a bizonyos óraszámokat, illetve beemel olyan új érintetti kört, például az óvodákat, például az általános iskolásokat, akik eddig nem voltak benne. Ahogy Varga László képviselőtársam is említette, felmerül a kérdés, hogy eddig miért hagytuk ki belőle, de teljesen rendjén való, hogy most bekerülnek. Tehát az eddigi legfontosabb intézkedéseket
