Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről:

1833 az igazak álmát aludják, amikor a kollégáikat arra kényszerítik, hogy üljenek a ParLex rendszere előtt, és ezeket a törvényjavaslatokat beadják, miközben szerintem munkaidőben is egy ilyen törvényjavaslatot simán be lehetett volna adni, mert annyira azért láthatóan nem volt túl bonyolult, hiszen ez is, mint oly sok törvényjavaslat az elmúlt években, de különösen az elmúlt egy hétben, a NER érdekét szolgálja. Való igaz az, ami itt több képviselőtársamtól is elhangzott, hogy a salátatörvénynek megvan az a műfaji szépsége, hogy amikor akár technikai jellegű módosítást kívánnak átvezetni több törvényen keresztül, vagy éppen európai uniós jogharmonizációs szabályozást kívánnak átvezetni a törvényeken, akkor ez egy jó műfaj, ahogyan általában, ha például nagy változtatásokat át kívánnak vezetni törvényeken, ilyen salátatörvényben szoktak a kormánypártok minden esetben dolgozni. Szerintem ez alapból talán nem is kifogásolható, azonban az utóbbi években - bár itt az agrártörvénynél most azért talán kivételt láttunk, de ez csak azért van, mert végigolvastam az egész előterjesztést - azért a salátatörvények ürügyén igen gyakran előfordul, hogy egymással úgymond nem kompatibilis törvényjavaslatok kerülnek benyújtásra. Ezért amikor megláttam, hogy az egyes agrártárgyú törvényeket benyújtották, elkezdtem gondolkodni, hogy úristen, mi mást fognak még e törvényjavaslat ürügyén módosítani, mint az agrárdolgokat, de szerencsére akkor itt adhatok egy piros pontot, hogy ebből most kikerült az agrártárca. Általában is megszoktuk, hogy az agrártárca azért nagyobb lélegzetvételű javaslatokat nyújt be, amelyek egy-egy területhez kapcsolódnak, ahol egyébként érdemi, jó vitát lehet lefolytatni. Ahogy elhangzott, 22 törvény módosítására tesz javaslatot ez a salátatörvény, és barokkos túlzásnak tartom azoknak a felszólalását, akik arról beszéltek, hogy ezek technikai jellegű módosítások - vannak benne ilyen jellegű módosítások is. Ha ilyen jellegű módosítások lennének meg jogharmonizációs módosítások, akkor szerintem simán lehetne támogatni ezt a törvényjavaslatot, hiszen az látható volt az elmúlt években is, hogy agrárügyekben, bár vannak közöttünk különbségek, azért alapvetően az elmondható, talán abban egyetértés van a Házban, hogy a gazdák érdekében ellenzéki és kormánypárti képviselők ideológiai vitáikat félre tudták tenni, és tudtak támogatni olyan törvényjavaslatokat, amelyeket a kormány benyújtott, és amelyek egy-egy területre koncentrálnak. Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, a technikai módosítások, ahogyan ezt önök nevezik, sok esetben olyan módosítások, amelyekhez sokkal több háttér-információra és háttérszámításra lenne szükség. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy amikor a T/13261. számú törvényjavaslatot tárgyaltuk a családi gazdaságokról, akkor Győrffy Balázs képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy megfelelő számítások vannak a családi gazdaságok kapcsán, hogy mindenki jól fog járni, és ez mindenkinek nagyon jó lesz. Én kértem ezt a számítást, merthogy azért mégiscsak a matematika - legalábbis, hogy mondjam, a normál számrendszerben, nem egy ilyen elképzelt, Mészáros Lőrinc-i, Garancsi István-i számrendszerben, hanem a normál számrendszerben - azért nem szokott hazudni. Ezt a számítást a kérésem ellenére egy féloldalas skicc és egy kalkulátorhasználatra való felhívás kivételével azóta sem kaptam meg a minisztériumtól, pedig azt gondolom, hogy a törvényjavaslatokat megalapozó számítások és az esetleg mögötte lefolytatott társadalmi vita soha nem haszontalan az ellenzéki képviselők számára sem. Ha végignézzük ezeket a törvényjavaslatokat - most nem mindegyikkel szeretnék részletesen foglalkozni, mert tényleg, valóban van olyan, amelyik technikai -, azért párra ki kellene térni. Az első a termőföld védelméről szóló törvényjavaslat. Szerintem abban vita közöttünk nincsen, hogy a magyar termőföldet védelmezni kell. Szerintem abban sincsen vita, hogy ha nyilvánvalóan valaki utólagosan ki kívánja vonni és valami másra kívánja használni a termőföldet, azért ott alapos vizsgálatra van szükség. Azt azért szeretném megkérdezni, hogy mi az oka annak, önök az általános indokolásban is leírják, hogy visszaállítják... Tehát 2016 decemberéig működött az a rendszer, hogy kérelem alapján lehetett ezt az utólagos engedélyt megadni, 2016. december 31-e és 2020. április 30-a között pedig nem kellett ez a kérelem. Mi volt az a pont, mi volt az a pillanat, ahol megvilágosodtak, hogy a több évtizeden keresztül alkalmazott joggyakorlat megfelelő volt? És mi indokolta azt a 2016 és 2021 közötti ötéves időszakot, ahol erre nem volt szükség? Láttuk azért az elmúlt években, hogy ki mindenki mókolgatott a magyar földek környékén, és hogy próbált bizonyos jogszerűtlen termőföldkivonásokat legalizálni. Szerintünk helyes az a törekvés, ha ezt megpróbáljuk megállítani, szerintünk helyes az, hogy ez kérelemhez köthető, csak nem érthető, hogy a 2016. december 31-éig fennálló szabályt akkor miért változtatták meg, és mi indokolja azt, hogy most ezt hirtelen vissza kell változtatni. Hasonlóképpen inkább kérdésem lenne a földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja kapcsán. Biztos meg tudják mondani nekem, és ezért kellettek volna például a háttérszámítások, hogy miért nem lehet több ez a díj, mint 220 ezer forint. Mi az a 220 ezer forint? Azt mi alapján számolták ki? Miért nem 159 612 forint vagy 219 432 forint? Tehát mi az alapja ennek, mert általában azért a legtöbb esetben az ilyen díjakat valamilyen normatív módon szokták meghatározni, nem ilyen módon.