Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 30. péntek - 195. szám - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi C... - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:

1810 Mit lehet arra mondani, hogy egy négy éve bevezetett teljes informatikai rendszert kukáz különben a kormány és az Országgyűlés Hivatala, mint azt, hogy itt valami ebben a sztoriban azért mégsem teljesen kerek. (10.30) Az embernek az az érzése, hogy a pazarlást próbálják leplezni a hivatal vezetői. Az IJR bevezetéséről szóló, tavaly nyár elején kiadott főigazgatói tájékoztatóban egyenesen azt állítják, hogy a ParLex alrendszerként beépül majd az IJR-be. Azonban sajnálatos módon, olybá tűnik különben, legalábbis számunkra, hogy ez közel sem így van, mivel például a ParLex irományszerkesztője nem alkalmazható már az új rendszerben. Az új informatikai rendszer bevezetésére az eredeti tervek szerint, ahogy az előbb is mondtam a bevezetőmben, tavaly augusztusban került volna sor, és - cáfoljanak vagy erősítsenek meg, ha nem jó ez az információ -, akkor le is oktatták a hivatal, sőt a frakciók dolgozóit is, és itt derült ki, hogy egy teljesen más megközelítést, más processzt alkalmazó rendszerről van szó, mint a ParLex. Ezt követően augusztus 15-én kelt egy házelnöki levél, melyben már azt a tájékoztatást adták, hogy a rendszer teljes funkcionalitással csak 2020. december 31-ét követően fog működni, azonban itt már látjuk nagyon jól, hogy maga a megfogalmazás is kissé ködös, hiszen pontos időpontot már nem mertek megadni. Ezt követően került sor a jelenlegi törvényjavaslat benyújtására, ezt látjuk, melynek alapján a rendszer éles alkalmazására már egy évvel későbbi, 2021. augusztus 1-jei időpontot adnak meg. Hozzá kell tegyem, hogy látva különben ennek a rendszernek a múltját, a felépülését, azért erre igazán mérget nem nagyon vehetne senki. A hivatal fél éve folyamatosan teszteli a rendszert, ezt tudjuk. A tőlük kapott információk alapján típushibaként fordul elő például, hogy a rendszerben a külső jogszabályokra nem lehet megfelelően hivatkozni, és esetenként nem is ismerik fel különben a jogszabály-szerkesztési állomások a „publikálásra küldés” és a „publikálva” közötti különbséget, vagy a melléklet hatálybalépését nem lehet beállítani, és olyan alapvető hibák is előfordulnak még a rendszerrel, hogy a rendszer nem alkalmazta a helyes szerkezeti egységek beállítását vagy a szabályos felsorolás megjelölését. Azonban nyilván, ha már szó esik róla, akkor járok el korrektül, ha megemlítem a rendszer pozitívumait is, hiszen azért vannak ilyenek: tudniillik, beintegrálja az önkormányzati jogalkotást, amely segíti az önkormányzati rendeletek megszövegezését és megszerkesztését is, a módosításokkal egységes szerkezeteinek előállítását és ehhez kapcsolódóan az önkormányzati rendeletek közzétételének megvalósítását is. A tapasztalat az, hogy a ParLex-rendszer jelentősen megkönnyíti a jogalkotás folyamatát, ezzel mindnyájan tisztában vagyunk, ugyanakkor mivel a rendszer több jogtechnikai megoldást, például a nagy kódexek számozását nem tudta kezelni, ezért a papíralapú benyújtás lehetősége is megmaradt. Ugye, erről is szintén beszélt Varga képviselőtársam, hogy sok esetben ez a párhuzamosság létezik, ami azért mindennek tekinthető, csak a munka megkönnyítésének nem. Azt látjuk, hogy ezzel a gyakorlattal különben leginkább a kormány még gyakrabban is élt, mint indokolt lett volna. Teljesen biztos vagyok benne, hogy ennél a 4 milliárd forintnál lényegesen olcsóbb megoldást is lehetett volna találni. Mondjuk ki: lényegesen gazdaságosabbnak tűnt a már működő, különben használható, talán némi, gyermekbetegségeknek már nem nagyon lehet nevezni a negyedik év végén, de mégiscsak némi hiányosságokkal küzdő ParLex-rendszer, de a kormány mégsem ezt az utat választotta. Gyakorlatilag egy friss, négyéves kész rendszert dobunk ki, és egy teljesen új, és hozzá kell tegyem, gyakorlati megoldásaiban, motorjában és minden egyéb más alkalmazásban egy teljesen új, újratanulandó rendszer beállítása mellett döntöttek. Mindezt 4 milliárd forintból. Nyilván az emberben ilyenkor felmerül az, hogy miről is van szó. Látjuk azt, hogy miben élünk. Tudjuk azt - és most nem akarom itt elmondani a héten számtalanszor elmondott, önök által cáfolni próbált, de valójában a magyar lakosságot azért mégiscsak húsbavágóan érintő kérdéseket, a munkanélküliség számait, azt, hogy a nyugdíjasoknak milyen a helyzete, hogy valójában a legrosszabb adatokkal rendelkezünk különben, az egyik legrosszabb adatsorral rendelkezünk akár a járvány tekintetében munkájukat vesztett munkavállalók kormányzati vagy állami megsegítése tekintetében, azért mégiscsak el kell azt mondjam, és elnézést kérek mindenkitől, aki ezt most a szívére venné, hogy az szemmel látható és tetten érhető, hogy a kormány soha nem önmagán spórol. A kormány sokkal inkább szeret spórolni - és most engedjék meg, hogy egy kicsit hadd beszéljek haza - a keleti végeken élőkön, azokon a szerencsétlen, kiszolgáltatott sorsú embereken, akiknek nemhogy az a gondja, hogy miből tud majd esetleg elmenni az Adriára nyaralni, mert tudjuk nagyon jól a miniszterelnök úrtól, hogy nem nyugodt a magyar ember, ha évente egyszer nem látja a tengert, nekik nem ilyen gondjaik vannak. Nekik egyszerű megélhetési problémáik vannak.