Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 30. péntek - 195. szám - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi C... - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1806 Az egyik kérdésre rögtön az expozé előtt tudok válaszolni, hogy miért is nem egy összevont előterjesztésről van szó a két téma esetében. Nagyon egyértelmű számomra a válasz, bár képviselő úr erről nem mesélt, a történetiségéről, de jól látszik, hogy az előző előterjesztés egy polgári kezdeményezés, egy lakossági kezdeményezés, egy alulról jövő kérdés, melyet képviselő úr aztán szakmailag jól és alaposan körbejárt, a szakemberekkel megvitatta, az államtitkársággal megvitatta, majd benyújtotta a parlament felé, míg a másik előterjesztés, amelyet most fel fogok olvasni, egy kifejezetten technológiai, technikai előterjesztés, amelyet az államigazgatás működésének vagy jobbítása érdekében jelentünk be. Természetes, hogy a kulturális államtitkárság viszi ezt az ügyet. Tisztelt Ház! A technológiai fejlődés, az innováció a társadalom minden területét érinti, új kihívásokat és követelményeket támaszt. E folyamat alól magának az államnak a működése sem kivétel. A fejlődés ugyanakkor nem lehet öncélú, kötelességünk azt a társadalom egésze, nemzeti kultúránk megőrzése és megerősítése szolgálatába állítanunk. Ennek szelle-mében a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint az egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény módosításáról szóló T/15988. számú törvényjavaslat az integrált jogalkotási rendszer szélesebb körű alkalmazásának törvényi háttere megteremtésére, valamint a Nemzeti Kulturális Alap alelnökének a Nemzeti Kulturális Tanács tagjaként történő nevesítésére irányul. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Integrált Jogalkotási Rendszer - röviden IJR - a teljes jogszabályelőkészítési, véleményezési folyamatot egy zárt rendszerben fedi le, az első változatok előkészítésétől a véleményezésen át a benyújtásig, illetve a felterjesztésig. E rendszer hatékonyan, napjaink elvárásainak megfelelően támogatja a jogalkotási folyamatot. Az IJR a kormány döntése alapján a közigazgatás- és a közszolgáltatás-fejlesztési operatív program kiemelt projektjeként kerül megvalósításra, azt mostanra már eredményesen alkalmazzák a jogalkotás folyamatában részt vevők. Az IJR lehetőségei ugyanakkor túlmutatnak a jelenlegi alkalmazási körén. Jelenleg a jogalkotási folyamatot támogató szakrendszerként üzemel, amely mellett az egyes iratok a jogalkotási folyamatban részt vevők saját iratkezelő rendszerükben is rögzítik, nyilvántartják, és megőrzik. Az IJR fejlesztése révén, amelynek jogi hátterét a T/15988. számú törvényjavaslat hivatott megteremteni, a jogszabály-előkészítési folyamat során keletkező iratok teljes életútja létrehozásuktól, nyilvántartásba vételüktől a Magyar Közlönyben történő kihirdetésre történő továbbításig, azok megőrzéséig, végül pedig a Magyar Nemzeti Levéltár részére történő átadásig ezen szakrendszeren belül valósulhat meg. (10.10) A fejlesztés révén az egyes dokumentumok iránti felelősség továbbra is az azt létrehozó, a jogalkotási folyamatban közreműködő szerveknél marad, azonban ezek kezelése, nyilvántartása és az arra jogosultak részére történő hozzáférése, biztosítása egyszerűsödik. Mindennek hatékony és biztonságos megvalósítására a technológiai feltételek napjainkra adottak. A fejlesztés nem csupán lehetőségként, de általános elvárásként is jelentkezik, az állam hatékony működésének elősegítése érdekében. Az IJR fejlesztése révén a jogalkotási folyamat során keletkező köziratok kezelése hatékonyan megvalósítható, s azok elektronikus úton történő levéltári megőrzése is biztosítottá válik a jövő kutatói számára. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzeti kultúránk erősítésének és támogatásának két alapvető, talán a legmeghatározóbb szervezete ma a Nemzeti Kulturális Tanács, valamint a Nemzeti Kulturális Alap. A Nemzeti Kulturális Tanács a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény értelmében biztosítja a kulturális ágazatok egységes kormányzati stratégiai irányításának szakmai alapjait. Ugyanakkor a Nemzeti Kulturális Alap a hazai és a határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának meghatározó intézménye. Három évtizedes fennállásának köszönhetően egyedülálló tudás és felkészültség összpontosul itt, emellett állandó és ideiglenes kollégiumai révén rálátással bír a kultúra legkülönbözőbb területeire. Mindenképpen indokolt, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács munkájában a Nemzeti Kulturális Alap operatív vezetését ellátó alelnöke közvetlenül részt vegyen. Köszönöm a figyelmet. Kérem a tisztelt Ház támogatását. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Dunai Mónikának, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony. DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
