Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1786 A törvényjavaslat célja az is, hogy az egyéni vállalkozó adós a vállalkozása gyakorlásához szükséges eszközöket megtarthassa, ne kelljen azokat eladni a tartozásának rendezése érdekében az adósságrendezési eljárás alatt. A KDNP-frakció támogatja a szerkezetátalakításról szóló uniós irányelv átültetését és a kapcsolódó jogharmonizációs célú módosításokat. Köszönöm szépen. (Dr. Salacz László és dr. Völner Pál tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, MSZP. Tessék! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. A javaslat alapvetően a szerkezetátalakításokkal kapcsolatos uniós jogalkotással kapcsolatos bírósági nemperes eljárás átültetését célozza. Ezt előttem is már többen elmondták. Első pontban érdemes áttekinteni, hogy pontosan mi is az uniós jogalkotás célja. Két témakörben kívánja az uniós jogalkotó a jogszabályok harmonizációját: pénzügyi nehézségekkel küzdő, de még nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások szerkezetátalakítása, és a második a fizetésképtelen önálló vállalkozó magánszemélyek adósságrendezési és adósságmentesítési eljárása. A javaslat azonban kifejezetten a vállalkozások szerkezetátalakítását célozza, a magánszemély vállalkozókra külön szabályok átültetésével fognak átkerülni a magyar jogba. Ennek keretében a javaslat célja akként foglalható össze, hogy a csődközeli helyzetbe került vállalkozások csődjének elkerülését célozza. Az irányelv által biztosított lehetőségekkel élve a javaslat nem terjeszti ki a szerkezetátalakítás hatályát a munkavállalók munkaviszonyából eredő követeléseire, valamint az adóssal szemben keletkezett kártérítési követelésekre, ha az természetes személyt illet meg. Ennek indoka a jogosultság méltányolandó érdekeinek védelme, hogy járandóságaik maradéktalanul kifizetésre kerüljenek a szerkezetátalakítás alatt is. A javaslat a magáncsőd intézményéhez kapcsolódó módosításokat is tartalmaz. A szabályozás azt célozza, hogy a magáncsőd számos intézkedése az egyéni vállalkozók esetén is alkalmazható legyen, így például, hogy a munkabéreket a Bérgarancia Alapból az egyéni vállalkozó esetén is ki lehessen utalni, az egyéni vállalkozó és esetleges munkavállalói bérét akkor is tudja fizetni, ha esetleg fizetésképtelenné válik. Ezen a ponton fontos áttekinteni, hogy a jogszabály milyen helyzetben éri a vállalkozásokat ma Magyarországon. 2021. 16. hetében összesen 185 cég szerepelt a heti felszámolás alá került cégek listájában, 192 cég a heti végelszámolási listában, és további 1 cég szerepelt heti csődlistán. Ez összesen 378 céget jelent. Elmondható tehát, hogy viszonylag sok vállalkozást érint a megszűnés vagy fizetési nehézségekkel kapcsolatos eljárás. Ez jelentősnek mondható, különös tekintettel arra, hogy a bírósági eljárások vírus miatti szüneteltetése, esetleges lassúsága számos ilyen eljárást eltolhat. Az előttünk fekvő javaslat hátterét adó uniós jogalkotás 2019-ben született, és bár valóban 2021 júliusa volt az átültetési határidő, okkal vetődik fel a kérdés, hogy ezt miért most tárgyalja az Országgyűlés. A koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségek pont indokoltak volna egy olyan eljárást, amely segíthet a vállalkozásoknak abban, hogy fizetőképességüket, működésüket megőrizzék. Éppen ezért ez a javaslat elképesztően elkésett a koronavírus-járvány második évében, és megint csak azt bizonyítja, hogy bár a kormánynak megvoltak a jogi lehetőségei - korlátlan felhatalmazás - a koronavírus-járvány kezelésére, mégsem tettek meg mindent a következmények elhárítása érdekében. A vállalkozások megsegítésének késedelme és elmaradása nem új dolog, úgyhogy Magyarországon kapták a legkevesebb bértámogatást az Unióban a cégek a tavalyi adatok alapján, még a kiutalt bértámogatások is késtek. (20.30) Több hónapokat kellett várni a megállapított bértámogatásra, a 2021. év elején több tíz milliárd forintnyi bértámogatás ragadt bent, amelyet nem tudtak kiutalni. Ezeknek a támogatásoknak a kiutalása olyan lassú volt, hogy azt még a kormányszóvivő is kritizálta egy nyilatkozatban. Az is előfordult, hogy bár lett volna a kormánynak lehetősége rá, de nem hívott le egy ideig uniós bértámogatási forrásokat. Ilyen késedelmek mellett nem meglepő, hogy a jelen javaslatban foglalt javaslat is késve érkezett az Országgyűlés elé, azonban örömteli volna, hogyha a kormány valódi és azonnali támogatást nyújtana a vállalkozásoknak ahelyett, hogy a saját családi oligarcháit védi, és a saját embereikkel feltöltött alapítványokba szervezik ki a közvagyont. Éppen ezért továbbra is követeljük - többször beadtuk már -, hogy alapvetően a bértámogatás 80 százalékát kellene odaítélni a vállalkozóknak, a munkavállalóknak, és sok minden olyan javaslatot tettünk, akár a 100 százalékos táppénzt, sorolhatnám, azoknak, akik a Covid-vírus miatt fertőződtek meg vagy netán talán karanténba kényszerülnek. Ettől függetlenül, hogy mégiscsak egy
