Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1783 A javaslat ezen túlmenően az alapvető kapcsolódó törvények módosítását is tartalmazza. Az irányelv átültetésének határideje 2021. július 16., azonban az irányelv lehetővé teszi a végrehajtási időszak legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását, így e törvényjavaslat hatálybalépése 2022. július 1. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy cég fizetésképtelenné válik, a csődeljárás vagy a felszámolás a cég közelgő megszűnését jelenti az esetek többségében. Részben e végzetes fizetésképtelenségi eljárásokkal, részben pedig a megegyezésen alapuló szerkezetátalakítással szemben kínál alternatívát az új irányelv. A törvényjavaslat a cégek fizetésképtelenségét megelőző eljárásoknak egy teljesen új formáját vezeti be. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja az alapvetően életképes vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. A szerkezetátalakítás és a szerkezetátalakítási eljárás a fizetésképtelenségi eljárásokat megelőző, az adós vállalkozás pénzügyi nehézségeinek leküzdését támogató, az üzleti tevékenysége folytatását lehetővé tevő, reorganizáció típusú nemperes eljárás. Az adós jogi személy vállalkozás számára csak akkor válik lehetővé a szerkezetátalakítás elhatározása és a szerkezetátalakítási eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása, ha még nem fizetésképtelen, de olyan helyzetben van, amelyben alappal feltételezhető, hogy a fennálló fizetési kötelezettségeit - további intézkedések meghozatala nélkül - az esedékességkor nem fogja tudni teljesíteni, azaz fennáll a fizetésképtelenné válás valószínűsége. (20.10) A fizetésképtelenségi eljárásokkal szemben nagy különbség, hogy a szerkezetátalakítási eljárás nem feltétlenül nyilvános. A fizetési moratórium a hitelezők egy részére is korlátozódhat. A szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásában a feleknek döntő szava lehet, a felszámolással ellentétben kizárólag az adós döntése lehet, hogy igénybe akarja-e venni a jogszabály nyújtotta keretrendszert. Ez a fajta eljárás a magyar jogi szabályozásban eddig ismeretlen volt. Tisztelt Ház! A szerkezetátalakítási eljárás menetének részletes ismertetését mellőzve elmondható, hogy a szerkezetátalakítás kedvezőbb lehet az adós számára, mint egy fizetésképtelenségi eljárás. Az adós számára egy lehetőség a korai restrukturálásra, és elkerülhetővé teszi a formális fizetésképtelenségi eljárások igénybevételét, ugyanakkor a hitelezői oldalon is alkalmas a veszteség jelentős csökkentésére. Tisztelt Országgyűlés! Az új szabályozás célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, újjászerveződésük ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása, ezáltal az ország versenyképességének növelése. Úgy gondolom, a koronavírus-válság miatt fellépő pénzügyi nehézségek miatt kifejezetten időszerű lehet a törvény elfogadása, ezért a Fidesz képviselőcsoportja a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen. A Jobbik vezérszónoka Gyüre Csaba. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy teljesen új jogintézmény került elénk ezzel a törvényjavaslattal, és azt gondolom, amikor egy vállalkozást próbál segíteni egy állam, az Európai Unió, az mindenféleképpen hasznos. Igen, az előttem felszólaló képviselőtársam is beszélt arról, hogy az eddigi módszerek, ami már a felszámolási eljárásról, csődeljárásról szólt, és akkor lehetett valamiféle fizetési moratóriumot kapni ezekben, ezek már általában a vállalkozás végét jelentették, nagyon gyakran nem sikerült ebből már kilábalni, illetve sokszor ez már a felszámolást jelentette, amelyben egy cég a felszámolás végeredményeként megszűnt. Valós ez az igény, főleg tekintettel arra, hogy a Covid-helyzet idején is látjuk azt, hogy mennyire nehéz a vállalkozók dolga, és itt elsősorban a kkv-król, a mikro-, kis- és középvállalkozásokról beszélünk, nagyon fontos az, hogy olyan környezetet teremtsünk nekik, amelyben lehetővé válik a gazdálkodásuk, a fejlődésük, a megmaradásuk, a piacon való tartózkodásuk hosszú távon. Azt is láthatjuk, hogy aki vállalkozásba kezd - nem mindig profi vállalkozóról beszélünk -, nem mindig van tisztában a piaci körülményekkel, nincsen mindig tisztában a pénzügyi követelményekkel, és sokszor vannak olyan problémák, amelyek miatt egy vállalkozás elég hamar dugába dől, és nem fog működni. Ez sok szempontból nem jó. Nem jó a nemzetgazdaságnak, mert kiesik az a bevétel, abból a szempontból sem jó, hogy az ott lévők, a vállalkozásban dolgozók adott esetben kikerülnek a munkaerőpiacról, nem találnak állást, és ezért munkanélkülivé válnak, és bizony akkor munkanélküliségi-segélyre szorulnak, álláskeresési járadékra, és a többi. Másrészt nem jó a vállalkozónak, hiszen egy viszonylag rövid pályafutás után maga a vállalkozása megszűnik. Ezért dicséretes mindenfajta olyan tevékenység, amely segíteni próbálja a
