Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - Egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1772 Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a már említett jogszabályokon kívül módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt. Ezek a módosítások a jogrendszeren belüli, illetve a törvényen belüli összhang biztosítása érdekében szükségesek. A jogalkotás során fontos szempontként jelenik meg, hogy a jogrendszer egyes jogszabályai összhangban álljanak egymással. Ennek kell érvényesülnie a bírák, az igazságügyi alkalmazottak és az ügyészek, valamint a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállására, javadalmazására vonatkozó előírások tekintetében is. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogyan azt már jeleztem, a törvényjavaslat a fenti módosítások mellett kisebb, de fontos korrekciókat is elvégez egyes törvények esetében. Ezek jelentősége abban áll, hogy reagálnak a gyakorlatban megjelenő egyes élethelyzetekre, és hasznosítják a jogalkalmazói jelzéseket is. Engedjék meg, hogy ezek közül a módosítások közül kiemeljek néhányat! A törvényjavaslat a közvetítői tevékenységről szóló törvény módosításával a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatokra támaszkodva adminisztrációcsökkentést valósít meg a közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételeinek teljesítésével összefüggésben, valamint további garanciális jellegű szabályok bevezetésével fokozza a névjegyzékben szereplő adatok hitelességét és a szakmai követelmények érvényesülését. E szabály egyszerre biztosítja a közvetítői tevékenység ideiglenes szüneteléséhez fűződő magánérdek érvényesülését és a névjegyzék adatainak, vagyis a ténylegesen igénybe vehető közvetítők nyilvántartásának hitelességéhez fűződő közérdeket. Az igazságügyi szakértőkről szóló törvényt érintő módosítás egyik fő szabálya, hogy jelentősen felgyorsítja az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételi eljárást azzal, hogy a névjegyzéket vezető hatóságnak a jövőben nem kell majd beszereznie a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara véleményét minden egyes kérelem esetén. A kamara által is támogatott módosítás következtében így az egyébként is tisztán objektív feltételeken alapuló névjegyzékbe történő felvétel akár sommás eljárás keretében, azaz a kérelem beérkezését követő nyolc napon belül is elintézhető lesz. A törvényjavaslat a névjegyzéket vezető hatóság felvételi eljárásának egyszerűbbé tétele mellett a kirendelő hatóságok és a megbízók munkájának megkönnyítését is célozza. A névjegyzék tartalmának kisebb mértékű módosítása gördülékenyebbé teszi a kirendelést, és biztosítja a kirendelő hatóság és a megbízó szélesebb körű tájékoztatását, valamint az elektronikus ügyintézési szabályoknak való megfelelést. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névjegyzéket vezető hatósághoz a névjegyzékből törölt adatok megőrzésének idejét meghaladóan túl is érkeznek adatszolgáltatási kérelmek a kirendelő hatóságoktól. Erre figyelemmel a törvényjavaslat az adatok törlésére vonatkozó időtartamot a jelenlegi tíz évről húsz évre emeli fel, elősegítve ezzel a közhiteles nyilvántartás igazságszolgáltatásban való hatékony és fokozott közreműködését és a jogbiztonság fenntartását. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény módosítása révén kegyelmi mentesítés esetén a felfüggesztett szabadságvesztés büntetéshez kapcsolódó, az ügyvédi tevékenység gyakorlásához előírt várakozási időre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. Az elektronikus ügyintézésnek és a fejlett technológiák széles körű alkalmazásának az ügyvédi praxisban is egyre nagyobb jelentősége van. A szabályozás gyakorlati igényekhez való igazítása érdekében az elektronikus okirati formába alakítás során alkalmazandó hitelesítési módokra vonatkozó szabály úgy módosul, hogy minősített elektronikus aláírás használata csak a kiegészítő tevékenységként végzett, a nem az ügyvédi tevékenység gyakorlója által készített papíralapú dokumentum elektronikus okirati formába alakítása során kötelező. Minden más esetben - a felhasználás jellegétől függően - más elektronikus hitelesítési megoldás, például azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés is alkalmazható. A módosítás ezenfelül az ügyvédi tevékenységet gyakorlók kötelező továbbképzésére vonatkozó részletszabályokat megállapító szabályzattal bővíti azoknak a kiemelt szabályzatoknak a körét, amelyek esetében a miniszter előzetes törvényességi felügyeletet gyakorol, és jóváhagyása a szabályzat, illetve annak módosítása érvényességi feltétele. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosításai jogtechnikai és egyértelműsítő, pontosító rendelkezéseket tartalmaznak az önálló jogorvoslattal támadható végzések körének bővítése, valamint a zár alá vétel részletszabályainak meghatározása esetében. A módosítások egyértelművé teszik, hogy a végrehajtást elrendelő és a biztosítási intézkedésről szóló végzés ellen is helye van önálló jogorvoslatnak, továbbá utóbbi esetében rögzítésre kerül az esetleges fellebbezés halasztó hatályának kizárása. A zár alá vétel kapcsán pedig egyértelművé válik, hogy annak megszüntetése esetei a lefoglalásnál is irányadók. A közigazgatási perrendtartás módosításai a Kúria fellebbezési eljárásaira vonatkozó szabályozást érintik. A Kúria Alaptörvényben meghatározott legfontosabb feladata a jogalkalmazás egységének biztosítása, azonban
