Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:

1759 hogy az, amit eredetileg gondolt - hiába állították szakemberek, hiába állították azok, akiket ez érintett, hogy ez nem jó -, helytelen, nem éri el a célját, káros, a kormány ezt nem fogadta meg, hanem elfogadta a törvényt; és most kiderült, hogy javítani kell. Egy ilyen hibajavító parlament funkciójában vagyunk, megint itt vagyunk, és megint ezt csináljuk. Ha akarom, ezt persze nézhetném úgy, hogy ez milyen jó, végül is korrigálunk valamit. Csak az a baj, hogy az egyik rosszból most belépünk egy másik rosszba. Mi is történt, miről is szólt ezt a 2017-es év, illetve annak a tavasza, amikor ezt a törvényt négy évvel ezelőtt elfogadta ez a Ház? Valamiért az merült föl, azt találta ki a kormány, hogy éppen abban az évben a külföldről finanszírozott civil szervezetek lesznek a mumus. Vagy hisznek is ebben önök, vagy csak megkreálták ezt a valóságot a támogatóik számára, hogy minden azért rossz ebben az országban, ami éppen rossz - persze ez nagyon kevés, hiszen önök remekül kormányoznak -, mert valahol ott, talán New Yorkban ül Soros György, és támogatja, és irányítgatja a civil szervezeteket, és azzal éri el, hogy a saját képére formálja az országot. Gondolom, ez a délutáni munkája, délelőtt meg leginkább menekülteket enged be önök szerint. Ezért aztán ne tévedjünk, hogy amikor ez a törvény létrejött, annak a kormányzati hecckampánynak, a civilek ellen indított kormányzati hadjáratnak volt az alapja és az ómegája. Ennek volt a része az, hogy önök tisztán politikai akaratból megalkották ezt a 2017-es törvényt azért, hogy az önöknek nem tetsző véleményen lévő civil szervezeteket ellehetetlenítsék, lehetőleg betiltsák. Ugye, arról szólt akkor a dolog, hogy bizonyos értékhatár feletti éves bevételnél, amikor az külföldről érkezik, akkor be kellett ezeknek a szervezeteknek regisztrálni magukat, nyilvántartásba kellett venni magukat, ezt fel kellett tüntetni mindenhol, hogy ő külföldről támogatott szervezetnek minősül, és ha ő ezt nem tette meg, vagy bármilyen módon ennek nem tett eleget, akkor a legeslegvégén akár betiltható is volt ez a szervezet. Önök ezt átláthatósági törvénynek nevezték, de természetesen az égvilágon semmilyen módon ettől nem lett sem átlátható, semmi, ez önmagában csak a politikai érdeküket szolgáló javaslat volt. Csak egy apróságot mondok ehhez - el is felejtettük már, most milyen jó volt nekem is újraolvasni -, hogy azt az összeget, ami fölött érkezett támogatás esetén az illető civil szervezet érintetté vált, azt úgy határozták meg, hogy a terrorizmus finanszírozásáról szóló törvénynek egy mutatóját, egy számát határozták meg ebben a törvényben, hogy annak a kétszerese az értékhatár. (18.00) Még itt is utaltak rá iszonyú aljas módon, hogy valamilyen módon ezek a civil szervezetek gyanúsak, terrorizmussal vádolhatóak, sejtették azt, hogy itt valami nincsen rendben. Az történt, amit akkor mindenki elmondott, aki ebben az országban még akkor ép ésszel rendelkezett - ezek nem önök voltak -, hogy ez a törvény jogellenes, ez meg fog bukni, ezer sebből vérzik. Mi történt? Az Európai Bizottság azután, hogy önöket meghallgatta, a magyar kormány érveit meghallgatta, arra kérte a kormányt, hogy ezt vonja vissza, csináljuk vissza. Nem csinálta vissza a magyar kormány, elfogadták, ezért aztán az Európai Bírósághoz fordult. Az Európai Bíróság minden egyes pontban, ami felmerült problémaként ennek a törvénynek a kapcsán, elmarasztalta Magyarországot. Az ilyen borzasztó ritka, de mégiscsak rögzítsük, hogy ezt az önök kormányának sikerült elérnie. Sorolom ezeket a pontokat. A legfőbb vád az volt, hogy a szabad tőkeáramlás elvét sérti ez a rendelkezés. Valóban meg is állapította a Bíróság, hogy az a nyilvántartásba-vételi, bejelentési, közzétételi kötelezettség és a szankciók együttesen sértik a tőke szabad mozgásának a korlátozását, mert indokolatlanul és a kormány által is megmagyarázhatatlanul különbséget tesznek, ha egy civil szervezetet innen támogatnak vagy onnan támogatnak, ez támogatja vagy amaz támogatja. Nem létezhet belföldi, illetve határokon átnyúló tőkemozgásoknál, olyan érvet nem tudtak önök felmutatni, ami miatt szükséges lenne bármiféle megkülönböztetés. Aztán a magánélet és családi élet tiszteletben tartásához való jogot is sikerült megsértenie ennek a törvénynek, merthogy a törvényben előírt bejelentési és közzétételi kötelezettség sértette ezt a jogot. Ezt mondta ki a Bíróság ítélete. Ehhez szorosan kapcsolódva a személyes adatok védelméről szóló jogot is sértette, mint megállapították, ugyanis ez a törvény, amit önök olyan szerencsésen elfogadtak ezen Ház falai között, személyes adatok hozzáférhetővé tételét írta elő, mégpedig olyan módon, hogy nem felelt meg a megfelelő követelményeknek, ami az Unióban létezik, nem megfelelő adatkezelés keretében történt volna ilyen adatátadás. Végül - szerintem ez a legnagyobb szégyen, ha a civil szervezeti törvényről és annak bíróság előtti tárgyalásáról van szó -, az egyesülés szabadságához fűződő joggal való ütközését is kimondta a Bíróság ennek, vagyis, hogy ez az önök által átláthatóságnak hazudott törvény korlátozza ezt az egyesülési