Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1748 számára csak ritkán és szűkebb körben áll rendelkezésre a jogellenes gyermekelvitel megelőzésére vonatkozó szakirányú továbbképzés, miközben az ügyszám folyamatosan növekszik. Az ügyben javaslatot tett a biztos arra is, hogy fontos volna, hogy a jogellenes elviteli ügyeket potenciálisan eredményező helyzetekről, azok megelőzéséről egységes szakmai protokoll és aktualizált megelőzési kézikönyv készülne. A problémakörre utalva a biztos jelentésével foglalkozott az Alkotmánybíróság is. A testület egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény 28. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljárás követelményéből a bíróságoknak az a kötelezettsége fakad, hogy a gyermek érdekeit a lehető legszélesebb körben tárják fel, és ehhez a gyermek jogellenes elviteli ügyében folytatott eljárásban az összes lehetséges, a felek által felajánlott bizonyítási eszközt igénybe vegyék, annak érdekében, hogy a kiskorú gyermek kiemelten védett érdekeit nyilvánvalóan és egyértelműen megállapíthatóvá tegye a bíróság számára; másrészt viszont arra is, hogy az alapvető jogok biztosa az AJB-1299/2018. számú ügyben készült jelentésében a gyermek jogellenes elvitelével kapcsolatos eljárásokkal összefüggésben számos helyen visszásságot állapított meg, és felhívta az illetékes minisztereket a jogszabályi környezet megváltoztatásának kezdeményezésére. A fentiek alapján látható, hogy egy rendkívül komplex problémáról van szó. Fontos megjegyezni, hogy ez a probléma a gyermekvédelem számos területén jelentkezik. Számos beadvány született az MSZP részéről gyermekprostitúció és emberkereskedelem témában az illetékes minisztériumok irányában. Ennek oka az volt, hogy a gyermekek érdekeit védő háló gyengülése miatt drasztikusan megugrott a gyermekprostitúcióval kapcsolatos esetek száma, uniós szinten első helyre téve minket ebben az elszomorító kategóriában. Igaz, a területen 2020-ban voltak jogalkotási próbálkozások, de ez továbbra is válaszra váró kérdés maradt, hogy miért nem tett ezen a területen többet - lényegében mondhatjuk, hogy semmit - a kormány, és miért nem lépett érdemit 2015 és ’20 között. A gyermekek jogellenes külföldre vitele ennek a problémakörnek a másik oldala, hiszen mindegyik esetkör visszavezethető arra, hogy a gyermekek jogai, különösen azok védelme nincs ma Magyarországon megfelelő módon biztosítva. A javaslat ezt kívánja részben orvosolni azzal, hogy a vonatkozó ügyekben gyorsabb eljárást tesz lehetővé, a bíróságok számára hatékonyabb jogalkalmazási eszközöket kíván, míg a gyermekek meghallgatását szélesebb körben teszi lehetővé, elősegítve, hogy az igényeiknek megfelelő döntés születhessen. (17.00) Ez utóbbi esetkörben egy körülményre fontos utalni, ez pedig a családbarát igazságszolgáltatás intézménye. A családjogi ügyek általában megterhelést jelentenek egy egész család számára, amennyiben az ügyben a gyermekelhelyezésről is döntenek, ez pedig kifejezetten káros a gyermek számára. Különösen igaz ez akkor, amikor ezek a jogviták összekapcsolódnak például egy válás vagyoni kérdéseinek rendezésével is. A magyar bíróságok kialakítása is eleve egy ellenséges, egymással szembenálló feleket bemutató teret mutat. Egy ilyen környezet alapvetően nem alkalmas egy gyermek bíróság általi meghallgatására. Fontos volna tehát - a jelen javaslathoz kapcsolódva -, hogy amennyiben növelni kívánják a gyermek meghallgatásának lehetőségeit, akkor növeljék az olyan helyiségek és szakemberek számát is, akik a gyermek meghallgatására alkalmasak, úgy alkalmasak, hogy a gyermeknek lehetőleg ne okozzon traumát az, hogy a bíróság őt egyébként meghallgatja. Ennek keretében maga a javaslat is rámutat, hogy fontos, hogy ilyen ügyekben megfelelő szaktudással és gyakorlattal rendelkező bírók járjanak el, azonban visszautalva az alapvető jogok biztosának megállapításaira, az ezen ügyekhez kapcsolódó képzések meglehetősen hiányosak ma Magyarországon. Összességében pedig kérdéses, hogy a jelen javaslat és a kormány jövőbeni jogalkotási terve mennyire fogja orvosolni azokat a hiányosságokat, amelyeket az alapvető jogok biztosa a jelentésében megfogalmazott, és amely aggályokat az Alkotmánybíróság is osztott. Ezen a területen ugyan vannak a javaslatban kielégítő elemek, például a külföldi lakóhely-kijelöléssel kapcsolatos eljárási és hatásköri szabályok pontosítása. Végezetül fontos felhívni a figyelmet egy, a napokban felmerült problémára. A szociális területen dolgozók szakszervezete hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott szociális gyermekvédelmi intézményekben dolgozók esetén is lefolytathatóvá vált 2021. január 1-jétől a megbízhatósági vizsgálat. A szakszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy információik szerint a vizsgálat lefolytatásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatok megtagadásának esetére a dolgozók jogviszonyának azonnali hatállyal való megszüntetését lebegtették be a munkáltatók. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy egy olyan eljárásnak vesse magát alá, amely keretében egyébként titkos adatgyűjtést is folytathatnak. Ez a konkrét intézkedés pedig a gyermekvédelmi hálózatot tovább gyengíti, amely következtében a jelen javaslat célkitűzései nem fognak megvalósulni.
