Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 29. csütörtök - 194. szám - Egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN (DK):
1695 beszélgetni kell az emberekkel, hogy lássák, hogy ott mi a helyzet, és milyen helyzetben vannak ezek a családok, akiknek most segíteni szeretnénk. A Máltai és a Református Szeretetszolgálat, mind a kettő megtalálható. Én leültem velük, átbeszéltem, megkérdeztem, mit szeretnének csinálni, és elmondták a teljes stratégiát és koncepciót. Jónak tartom. Végre valaki segíteni akar lakásfelújításokban, lakásépítésben, település-rendbetételben, és végre megindult a folyamat! Ez csak egy része ennek a rendszernek, és én örömmel üdvözlöm. Az ő tevékenységük már most is ott van ezeken a településeken, meg lehet tekinteni. Közfeladatokat látnak el, óvodákat, iskolákat működtetnek. Ez egy újabb közfeladat, amiért hálásak lehetünk, hogy ők ezt átvállalják. Ezért én úgy gondolom, hogy mindenképpen támogassuk ezt a jogszabályt, ezzel segítünk ezeknek a családoknak, és egy lépést megint tehetünk előre. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, Jobbik. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem hiszem el, hogy nem érzik. Tehát, amikor azt mondják el, hogy egy civil vagy karitatív szervezetnek kiadnak állami közfeladatokat, akkor ezzel beismerik azt, hogy ezeket a közfeladatokat kudarcosan látták el az utóbbi tíz évben. Nem épülnek bérlakások, és most örülnek annak, hogy egy karitatív szervezet tervezi és megígéri, hogy felújít és épít bérlakásokat. Az én szememben ez egy beismerő vallomás, és bárcsak ne lenne így, mert 11 évet sikerült elvesztegetni a magyar jövőből a lakhatási kataklizma megtűrésével, amikor egy piacon látszik egy kínálati szűkösség, látszik egy lakhatási kataklizma, látszik egy kényszerű kivándorlási spirál, amivel szemben ellenerőt lehetett volna támasztani a lakhatási program terebélyesítésével. Nagyon sajnálom, hogy ez a történelmi lehetőség elúszni látszott ebben az évtizedben. Azt viszont ki kell mondanom, és sajnálom, hogy Nacsa képviselőtársam már nem várt meg engem, de egészen elképesztőnek tartom azt az érvelést, hogy őszerinte ne legyen kilakoltatási moratórium sem, ha nem támogatjuk a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Hát, a kettő közé nemhogy egyenlőségjelet nem lehet rakni, de különböző műfajokról beszélünk. A veszélyhelyzet meghosszabbítását, amikor nem támogatja, mondjuk, politikai közösségem, a Jobbik, akkor egy modern típusú, fideszes deep state-nek, egy mélyállamnak a kiépítését nem támogatja, nem támogatja azt, hogy a veszélyhelyzet mögé bújva folyamatosan mentse ki a nemzeti vagyont saját maga részére ez a kormányzat. De ettől még, hogy folyik egy vita közöttünk, mert természetesen fog folyni egy vita, az utolsó vagyonelem visszaszerzéséig fog tartani ez a vita legalább, és egy tisztességes visszarendeződési folyamatig, ezenközben ugyanakkor magyar embert szerintem nem szabad, hogy kilakoltassanak Magyarországon, de ezt viszont én nem tudom keresztülvinni parlamenti ellenzékből. A kormány kutya kötelessége, hogy erről rendelkezzen, én viszont itt a vitában még mindig nem hallottam arra vonatkozó ígéretet, hogy magyar embert nem fognak a járvány alatt kilakoltatni. Várom és elvárom az ezt illető válaszukat. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre Varga Zoltán képviselő urat illeti a szó, DK. VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Szerintem ezt a nagy Levin-polémiát ne folytassuk! Örülök, hogy ön is ismeri Rejtőt, akkor tudja ön is, hogy valójában nagy Levinről különben a kutya nem tudta azonkívül, hogy börtönszakács, hogy ő miért a nagy Levin. Ő mindig csak hivatkozott, és a háta mögött gondolkoztak azon, hogy úristen, vajon ki lehet, de mindegy, nem ez a lényeg. Ha jól értelmezem, akkor a nonprofit kft. valójában még létre sem jött. Ez egy terv, hogy létre fog jönni egy ilyen cég, amelyik irdatlan mennyiségű állami vagyont vagy volt állami vagyont fog majd kezelni. Ha jól értelmezem, akkor önök most a gombhoz keresnek valamifajta kabátot. Cáfoljon meg vagy erősítsen meg ebben a dologban, ha én ezt rosszul gondolom, tudniillik valóban nincsen semmi nyoma ennek a cégnek semmiféle hivatalos adatbázisban. Ezek után azért fölmerül az emberben óhatatlanul is a kérdés, hogy akkor ez hogy történik önöknél. Hogy van ez a rendszer? Bekopognak, hogy ne haragudjatok, nem akartok létrehozni valami céget, mert mi adnánk nektek, mit tudom én, akkor 100-200 milliárd forint közötti, volt állami vagyont, hatalmas ingatlantesteket? Vagy ez hogy működik? Tehát, ha én bemegyek önökhöz, és azt mondom, hogy nézzék már, én is szeretnék beszállni ebbe a bizniszbe vagy a szomszédom (Dr. Völner Pál: Ez nem biznisz!), akkor kinyitják ezt a kört? Vagy itt valakinek az ismerőse, valakinek a valakije? Itt vannak