Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - Az Európai Unió Bírósága C-66/18. számú ítéletének végrehajtása érdekében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1632 azonban nem, és erre nem is törekedett, helyette nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. (Nacsa Lőrinc: És Magyarország ellen! - Arató Gergely közbeszól.) A felsőoktatási intézmények megfelelő működése az ország oktatási rendszerébe vetett bizalom, a felsőoktatási rendszer jó hírnevének a záloga, a végzettséget igazoló oklevél pedig ennek a megtestesítője. Valódi, működő intézményekre, és nem postaláda-egyetemekre van szükség, mint a Soros-egyetem esetében. (Arató Gergely: Ne vicceljünk már!) Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított az Európai Unió Bíróságánál Magyarországgal szemben. Az ítéletet előrevetítő főtanácsnoki indítványban is szerepelt, hogy, idézem: „Sajátos célkitűzésénél fogva a CEU az Egyesült Államokban sem most, sem korábban nem fejtett ki oktatási és kutatási tevékenységet.” (Arató Gergely közbeszól.) A bíróság ennek ellenére tavaly októberi ítéletében helyt adott a keresetnek. Az ítéletben foglaltak végrehajtása érdekében a magyar kormány a Ház előtt fekvő törvényjavaslattal a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére vonatkozó rendelkezéseinek módosítását kezdeményezi. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egy más európai országban már bevált, hatályos jogszabálynak a magyar jogrendbe történő átültetésére tesz javaslatot, a bajor jogot alapul véve eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben részes államban székhellyel rendelkező, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmények és az Európai Gazdasági Térségről szóló szerződésben nem részes államban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésére. Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményére építve, a 2006. évi bajorországi felsőoktatási törvény 86. §-ának mintájára, a felsőoktatási tevékenység folytatására vonatkozó szakasz feltételeit lefordítva és tükrözve emelheti be az Országgyűlés a döntésével a hazai joganyagba. Tisztelettel tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett. Mivel a rendelkezések más tagállamban már évek óta hatályosak, az uniós testületek és intézmények által sem kifogásolt szabályozás átvételét jelentik, a felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza vélhetően minden további próbát kiáll majd. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat szerint a nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a Magyarországon nyújtott képzés a magyar felsőoktatási intézmények képzésével egyenértékű; az általa Magyarországon nyújtott képzés felvételi követelményei megfeleltethetőek az intézmény képzésével egyenértékű képzést nyújtó, államilag elismert felsőoktatási intézményre vonatkozó felvételi követelményeknek; szerepel Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött, felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűségéről szóló nemzetközi szerződésben; és a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységre való jogosultságát az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezi. Tekintettel arra, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon folytatott képzési tevékenységéért a külföldi felsőoktatási intézmény felelős, a törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a nem EGT-tagállamban székhellyel rendelkező külföldi felsőoktatási intézmény esetében az oklevelet adó képzési tevékenysége folytatására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni. (20.50) Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében kimondja a törvény, hogy a felsőoktatási intézmény székhelye szerinti államban elismert végzettséget tanúsító oklevelek és fokozatok adhatók. A törvényjavaslat szerint az EGT-államban székhellyel rendelkező, államilag elismert külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél a székhelye szerinti EGT-államban államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül, és a felsőoktatási intézmény oklevelet adó képzési tevékenységére való jogosultságát az Oktatási Hivatal kérelemre megállapítja. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával az eddigi megengedő jogszabályoknál szigorúbb, az európai felsőoktatás élmezőnyében szereplő bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe Magyarországon. A hazánkban működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézségek nélkül képesek lehetnek megfelelni. A jogszabálymódosítás természetesen nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól. Ideológiai nyomásra nem fogjuk a magyar felsőoktatás minőségét veszélyeztetni.
