Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor életemben először gyermekként, kevés történelemtudással ellátogattam a Terror Házába, csak pár éve tanultunk ... - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor életemben először gyermekként, kevés történelemtudással ellátogattam a Terror Házába, csak pár éve tanultunk ...
1610 ELNÖK: Köszönjük. A következő vezérszónokunk Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónoka. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Amikor életemben először gyermekként, kevés történelemtudással ellátogattam a Terror Házába, csak pár éve tanultunk akkor az iskolában történelmet, és a XX. század szörnyűségeihez még nem jutottunk el, akkor teljességgel ledöbbentett, és hosszú napokig-hetekig foglalkoztatott az, amit ott láttam. (18.30) Otthon is számos történetet hallottam, hiszen apai nagyapám műegyetemista nemzetőr volt 1956 idején, ki is rúgták emiatt az 1956-os forradalom és szabadságharc idején - hogy Arató Gergely is értse, neki ellenforradalom. (Arató Gergely közbeszól.) De az a helyzet, hogy az a látogatás, amikor először a Terror Házában jártam, nagyon mélyen megérintett. Az dolgozott bennem tizenéves gyerekként is, hogy ezt minden magyar embernek látnia kell. Minden magyar embernek látnia kell azt a szörnyűséget, amit a nyilas és a kommunista diktatúra művelt ezzel az országgal, művelt a benne lakó emberekkel, művelt a közösségekkel és egyébként számtalan, nekünk rokonainkkal, barátainkkal, felmenőinkkel és az egész magyar társadalommal. Nagyon örültem annak, hogy program lett ebből, és diákok százezrei, sok-sok millió látogató Magyarországról és külföldről jutott el az elmúlt húsz évben a Terror Háza Múzeumba, és láthatta és hallhatta azokat a felvételeket, láthatta azokat a képsorokat, elolvashatta azokat az információkat, ami Magyarország egy nagyon csúnya, vészterhes időszakáról szól. Emlékszem arra is persze, hogy 2002 után a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok hogyan próbálták anyagilag ellehetetleníteni a Terror Háza Múzeumot (Arató Gergely közbeszól.), hogy ne emlékeztessen egy számukra nyilván kínos időszakra. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjeként szólhatok most az Országgyűlésben, a magyar Országgyűlésben lévő egyetlen történelmi párt, amely párt nagyjait, az elődeinket mind a nyilas, mind a kommunista diktatúra, mind a fekete, mind a vörös diktatúra üldözte és börtönbe zárta, emigrálásra kényszerítette, ellehetetlenítette, és még a kékcédulás választásokkal el is csalták előlük a választást és a választási győzelmet. Az egyetlen történelmi pártként - hacsak az MSZP nem tekinti magát annak itt a jogutódlással, a kommunista párt jogutódlásával nem tekinti magát történelmi pártnak - azt tudjuk mondani, hogy emlékezni kell azért, hogy emlékeztessünk. Soha nem szabad elfelejteni azokat a szörnyűségeket, soha nem lehet elfelejteni azokat a bűnöket, amelyek megtörténtek, és amelyek olyan ideológiák által történtek meg, amely ideológiák újra erőre kapnak a mostani világunkban. A relativizálásra gondolok, arra gondolok, hogy európai uniós vezetők Marx-szobrokat koszorúzhatnak hivatali idejük alatt; hogy magyar parlamenti párt elnöke szovjet lánynak nevezi magát a közösségi médiában. Arra gondolok, hogy folyamatosan a kommunizmus bűneinek relativizálása megjelenik nemcsak a magyar, de az európai közéletben is, és azt gondolom, hogy ez egy veszélyes irány. Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára készült ünnepségsorozat, emléksorozat, kiállítássorozat, amikor már felnőttként, politizáló emberként tekinthettem meg, az is egy mély benyomást tett rám. Furcsa így kimondani, hogy erre a nagyszabású rendezvénysorozatra és az emlékkiállításra az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján került sor, erre azt is mondhatjuk, hogy az nem is olyan kerek szám. Persze, mert az 50. évfordulón Gyurcsány Ferenc úgy döntött, hogy lovasrohamot vezényel a saját népe ellen. (Arató Gergely közbeszól.) Nem éppen a múzeumba járás ideje volt az, amikor kardlapoztatta a saját állampolgárait és a szemüket kilövette. Pontosan tudjuk, hogy ezért nem az 50. évfordulón tudtunk megemlékezni méltó módon az ’56-os hősökről, a pesti srácokról, mert ’56 ötvenedik évfordulóján is vér folyt Budapest utcáin Gyurcsány Ferenc miatt. Ezért a 60. évfordulón történt meg az a nagyszabású rendezvénysorozat és emlékkiállítás, ami szintén nagy hatással volt rám, és azóta is ismeretségi körben, ismerős tanárok, diákok, iskolaigazgatók körében mindig elmondom, hogy 10.-es, 11.-es diákokat egy osztálykirándulás keretében el kell vinni a Terror Házába Budapestről is, vidékről is és határon túlról is. Egy szimbolikus, fontos és mélyen húsba vágó kiállítás az, amit meg kell ott nézni. Talán a legerősebb jelenete a Terror Háza kiállításának az átöltöző szoba. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Most van egy kihelyezett tagozata, a Jobbik frakcióirodája éppen, az átöltöző szobának, de mégiscsak azt láthatjuk, hogy hogyan lettek nyilasokból kommunisták egy pillanat alatt, ahogy az érdekeik úgy kívánták.
