Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1588 részvénytársaságok tekintetében fogja fenntartani. Ennek az a célja, hogy az ellátásbiztonságra kiható változások hatósági felügyeletének fenntartása mellett elősegítse a polgári jogi ügyletek lebonyolítását, és csökkentse a hivatal adminisztratív terheit. A villamos energiáról szóló törvény módosítása továbbá érinti még a szabadvezetékek biztonsági övezetére vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslatnak az a célja, hogy a részletszabályok meghatározása révén a hatályos szabályok végrehajthatóságát biztosítsa. Mi úgy gondoljuk, hogy a módosításnak jelentős az össztársadalmi hozzáadott értéke, hiszen ennek révén csökkenthető az üzemzavarok száma és az általuk okozott elhárítási költségek mértéke. Ugyanis a szolgáltatáskimaradás, illetve az elhárítási munkák következtében az ügyfélzavar mértékének csökkentésével így összességében érzékelhetően javulni fog a szolgáltatás biztonsága. A földgázszektor szereplői közötti, az uniós jogszabályok által előírt modellben folytatott adatcsereegyüttműködés kereteit is érinti a magyar földgázrendszer üzemi és kereskedelmi szabályzatának, valamint a jelenleg annak mellékletét képező adatcsere-szabályzatnak a szétválasztása, amely elsősorban a földgázrendszer optimalizált működését és a fogyasztó zavartalan kiszolgálását segíti elő. A közművezetékekről, a közművezetékek adójáról szóló törvénymódosítás alapvetően technikai jellegű pontosításokat tartalmaz, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítása pedig a nemrégiben hatályba lépett szankciótörvény előírásaira tekintettel javasolja azon esetkörök kiegészítését, amikor a hivatal előzetes figyelmeztetés nélkül jogosult a bírság kiszabására. Egy következő témakör a törvénymódosításon belül az egyházi közösségekkel, vallási közösségekkel kapcsolatos, ugyanis a Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú közösségteremtő tényezői. Éppen ezért az Alaptörvényünk VII. cikke is kimondja, hogy az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében is együttműködhetnek. A törvénytervezet célja, hogy a vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanokban életvitel-szerűen lakó, az egyház alkalmazásában álló természetes személyek is jogosultak legyenek a vízi közmű lakossági felhasználói, illetve a villamos energia és földgáz esetén a lakossági fogyasztói besorolásra, így kedvezményes közműdíj igénybevételére lesznek jogosultak, különös tekintettel arra, hogy az egyház alkalmazásában álló természetes személyek a lakossági felhasználókhoz teljes mértékben hasonlóan veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény módosításának így az a célja, hogy a vallási közösségek tulajdonában álló ingatlanok a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesüljenek, illetve a lakossági fogyasztói besorolás kedvezményéhez hasonló kedvezményes elbírálás érde-kében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás területén a hulladékról szóló törvénymódosítás fogja biztosítani, hogy a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló ingatlant életvitelszerűen használó természetes személyek esetében is a természetes személy ingatlanhasználókra vonatkozó szabályokat kelljen alkalmazni, különösen a természetes személyeket megillető rezsicsökkentett hulladékgazdálkodási közszolgáltatásidíj-fizetési kötelezettség tekintetében. (16.20) Az előzőeken túl a víziközmű-törvény módosítása pontosítja a hivatal fogyasztóvédelmi feladataival kapcsolatos kiegészítéseket, illetve a víziközműtörvény-módosításnak még egy további indoka az az európai parlamenti és tanácsi rendelet, amelynek alkalmazásában lehetővé kell tenni azt is, hogy a szennyvíztisztítási műveletekre és a települési szennyvíz visszanyerésére irányuló műveletekre ugyanazon a fizikai helyszínen kerüljön sor, és lehetővé kell tenni, hogy a szennyvíztisztító telep és a vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetője ugyanaz a szereplő legyen. A hulladékról szóló törvény az egyházakat érintő hulladékgazdálkodási közszolgáltatásidíj-fizetési szabályok megállapítása mellett hulladékgazdálkodási szempontból technikai jellegű módosításokat tesz. Itt alapvetően a normavilágosság és a jogalkalmazás elősegítése volt a cél. Még engedjék meg, hogy végezetül két törvényre térjek ki. Az első a hírközlési törvény módosítása. A javaslat a szupergyors internet projekt megvalósítása során nyert beruházói és hatósági tapasztalatok alapján készült, azzal a céllal, hogy a meglévő fizikai infrastruktúrák, mint például a villanyoszlopok felhasználását is tovább egyszerűsítse. A meglévő infrastruktúra felhasználása a széles sávú beruházások költséghatékony, illetve gyorsabb és egyszerűbb kiépítését szolgálja, ezért fontosnak tartjuk ennek a támogatását. A javaslat szerint a beruházónak nem kell az érintett ingatlan tulajdonosától külön tulajdonosi hozzájárulást kérnie, ha a meglévő oszlopok vagy alagutak felhasználásával történik a hálózatépítés, és az ily módon elhelyezett optikai vezeték nem jár nagyobb korlátozással az adott ingatlan tekintetében, mint a már ott lévő infrastruktúra. Végezetül az iparbiztonsági tárgyú módosítás kapcsán szeretném kiemelni, hogy a Paks II.-projekt-törvény és a kapcsolódó törvények módosítása révén kettős ellenőrzést vezetnénk be a projektben részt venni kívánó
