Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 28. szerda - 193. szám - Egyes törvényeknek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1570 törvényjavaslatot, ezzel is elősegítve, hogy minden fejlesztés, amiről beszéltünk, a lehető legjobb és leghasznosabb módon tudjon megvalósulni a következő években. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Most kis türelmüket kérem, amíg Schanda Tamás államtitkár úr és Steiner Attila államtitkár urak helyet cserélnek, hogy zavartalanul megtörténhessék a következő napirendi pont előterjesztése. (Steiner Attila elfoglalja a helyét.) Lenézek, látom, hogy államtitkár úr fölrakta a mikrofont, kezdhetjük. Egyes törvényeknek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló irányelvvel összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/15998. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Most megadom a szót Steiner Attila államtitkár úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces az időkerete. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó. STEINER ATTILA innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2018 decemberében a „Tiszta energia minden európainak” című csomag részeként hatályba lépett a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv, amelynek az a célja, hogy az Európai Unió globális vezető szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások terén, és tágabb értelemben segítse az Európai Uniót abban, hogy a párizsi megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásának eleget tudjon tenni. Az új irányelv 2030-ra új, kötelező megújulóenergia-célkitűzést állapít meg az Európai Unió számára, amely szerint a végső energiafogyasztás legalább 32 százalékát megújuló energiából kell kinyerni, illetve a közlekedési ágazatban legalább 14 százalékot kell kitennie a megújuló energia részarányának. (14.40) Az egyes tagországoknak, így Magyarországnak is 2021. június 30-áig kell elvégeznie az irányelvhez kapcsolódó jogharmonizációt. Az önök előtt álló törvényjavaslat célja az energiastratégia szempontrendszerének megfelelő módon teljesítése az irányelv átültetése során, és a jogharmonizációs folyamat egyúttal arra is lehetőséget biztosított, hogy a törvény hatálya alá tartozó rendelkezések finomhangolását is elvégezzük. A törvényjavaslat egyik újdonsága többek között az, hogy tartalmazza a villamosenergia-rendszerben új szereplőként megjelenő termelőfogyasztók és a megújuló energiaközösségek meghatározását. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos és előremutató kezdeményezés. Ugyanis olyan energiaszektor kialakítása a célunk, amely egyszerre képes magas szintű ellátásbiztonságot biztosítani fogyasztó- és klímabarát módon, valamint folyamatosan képes innovatív megoldások alkalmazására is, azaz előtérbe helyezi a megújulóalapú, decentralizált villamosenergia-termelést és -ellátást. Ehhez kapcsolódnak a közösségi energiával kapcsolatos kezdeményezések, amelyek a profit helyett arra helyezik a hangsúlyt, hogy egy adott megújuló energiaforrásból megfizethető energiát biztosítsanak a tagjaik vagy az érdekelt felek számára. Ezek a közösségek elősegítik az új technológiák és fogyasztási minták elterjedését, illetve az ellátásbiztonsági szempontokban is nagyon fontos szerepet játszanak. A javaslat módosítja a származási garanciára vonatkozó hatályos szabályozást is, ugyanis Magyarországon is egyre több vállalat számára fontos, hogy a klímaváltozás elleni harc jegyében az ökológiai lábnyomát,
