Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
1502 nyugdíjprémium rendszeréhez hozzányúlt volna, illetve nem került volna sor Erzsébet-utalványra vagy rezsiutalvány biztosítására. Önkormányzatok. Ígérem, igyekszem gyorsan reagálni a felvetésekre. (18.40) Varju László képviselő úr is és Varga László képviselő úr is, illetőleg többen kritikával illették az önkormányzatokat érintő intézkedéseket. Varga László például úgy fogalmazott, hogy kifejezetten úgy alakítja a kormányzat a jogszabályokat, hogy az ellenzéki önkormányzatok rosszabbul jöjjenek ki. Csárdi Antal képviselő úr azt mondta, igaz, hogy az önök előtt lévő törvényjavaslatban 40 milliárdos többlettel számolhatnak az önkormányzatok, de az majd egyedi mérlegelés alapján, politikai színezet szerint kerülhet felhasználásra. Engedjék meg, hogy ezeket az állításokat tényszerűen cáfoljam, a 2021-es költségvetési törvényben az önkormányzatok működéséhez kapcsolódó támogatásokat normatív szabályok határozzák meg. Hadd mondjak néhány példát, a ’21-es költségvetés értelmében melyek azok az önkormányzatok, amelyek több forrással gazdálkodnak ’21-ben ’20-hoz képest: Érd, Miskolc, Pécs, Szeged, Hódmezővásárhely, sorolhatnám a településeket. Ezek mind ellenzéki vezetésű önkormányzatok. Ami a most beterjesztett javaslatot illeti: ismétlem, normatív jellegű kifizetésről van szó. Az egyedi támogatásokat illetően elhangzott, hogy kormánypárti települések kapnak támogatást. Megkérem a képviselőket, hogy nézzék meg a kormányhatározatokat: a normatív általános támogatáson túl egyedi támogatásban részesült például Pécs, Miskolc vagy Eger városa. Pécs többször szóba került, csak két tételt hadd mondjak a tavalyi évből: 1,9 milliárd forintot biztosított egyedi módon a kormányzat a Zsolnay-negyed működésére, függetlenül attól, hogy kulturális programok a pandémia miatt jóval szűkebb keretben valósultak meg. Még egy pécsi példa: Pécs városának a tavalyi év végével, ha jól emlékszem, 7 milliárd forintos hitelt kellett volna az állam részére visszafizetni. A város kezdeményezte a hitel módosítását, a kormány meghallgatta ezt a kérést, és módosítottuk a szerződést. Kérem frakcióvezető urat, hogy ezt Péterffy polgármester úrral is tekintse át. Ami az önkormányzatokat illeti. Sokszor elmondtuk, röviden mondom a tényszámokat - meggyőződésem, hogy az a gazdaságpolitika, amely a gazdasági növekedés talpra állítására fókuszál, egyúttal az önkormányzatok részére is segítséget jelent -: 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagos növekedése 4,1 százalék volt, az Unió átlagos növekedése 2,1 százalék volt. Ennek a növekedésnek köszönhető az, hogy a helyi önkormányzatok legfőbb bevételét képező iparűzési adó 2014 és 2019 között 50 százalékkal növekedett. A fővárosnál egyébként 60 százalékos volt a mérték. Mi azt kérjük az önkormányzatoktól, legyenek partnerek abban, hogy ezt a gazdasági növekedést mielőbb vissza tudjuk állítani arra a szintre, amely jellemezte Magyarországot a válság előtt. Ha ez így lesz, akkor a növekedésnek az egyik legfőbb kedvezményezetti szektora az önkormányzati szektor lesz. Ami a tehervállalást illeti. A kormány természetesen azt kéri, hogy a mostani válságban a működési jellegű költségeket illetően az önkormányzatok is próbálják meg a lehetséges intézkedéseket megtenni. A központi költségvetési szervek - az egészségügyi intézmények kivételével - sorra ezt tették. A 2020-as és ’21-es évben is a válságra válaszul, ismétlem, központi költségvetési szervek működési kiadását csökkentettük annak érdekében, hogy impulzust tudjunk adni a reálgazdaságnak. Ami az RRF-programokat illeti. Egyrészről azt tudom elmondani, hogy ami a tavaly év végi, állam- és kormányfők megállapodásával összhangban lévő, Magyarország számára rendelkezésre álló források felhasználását illeti, illetve ami a megállapodásból fakadó nagyobb tagállami hozzájárulást illeti, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az önök előtt lévő költségvetésitörvény-javaslatot, akkor mind a támogatások felhasználásának, mind a nagyobb nemzeti hozzájárulás teljesítésének megnyílik a lehetősége. Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony érdeklődött a sajátforrás-határozat elfogadásáról. Nyilván az Országgyűlés határozza meg, hogy mikor vesz napirendre egyes kérdéseket; én azt tudom elmondani, hogy amennyiben ezt a sajátforrás-határozatot külön törvényben az Országgyűlés elfogadja, akkor is a nagyobb hozzájárulást akkor kell teljesíteni, ha minden tagállam ennek a kötelezettségének eleget tesz. Ismétlem, a szükséges források mind a programok megvalósítása, mind a nagyobb befizetés tekintetében szerepelnek a költségvetési módosító javaslatban. Balczó Zoltán képviselő úr a hitel kapcsán idézte Kövér László házelnök urat. Házelnök úr és többen azt a véleményüket mondták el, hogy nem Magyarország volt az az ország, amely az Európai Bizottságnak javasolta a Bizottság hitelfelvételét. Mi azt mondtuk, hogy ha egyes tagállamoknak erre szükségük van, akkor Magyarország nem ellenzi az RRF néven futó program elindítását. De ettől különböző helyzet az, hogy az RRF keretében rendelkezésre álló hitellel a kormány él-e vagy sem. Az RRF-hitel elköltése az államháztartási hiányt növeli, illetőleg fölvétele az államadósságot növeli.
