Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1459 János 2009. VI. hó 9-ei vezérszónoklata, amelyben azt mondja, hogy „Mivel az elmúlt évtized osztogatása felemésztette a tartalékainkat és eladósodtunk, nincsen mód arra, hogy bevételek kiesésével engedjük a költségvetési hiány emelkedését. Csak úgy csökkenthetjük felelősen és jelentősen az adóterhelést, ha azok is fizetnek, akik ezt eddig nem tették.”, és néhány intézkedésről is beszélt. Az SZDSZ a vagyonadóval kapcsolatban a következő alapjavaslatokat teszi: „Javasoljuk a vagyonadó kiterjesztését minden ingatlanra, beleértve a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanokat is, a párhuzamos terhek megszüntetésével.” És még egy érdekes mondat: „A többletbevétel a kulcs alacsonyan tartását, a helyi iparűzési adók folyamatos kivezetését, illetve a munkát terhelő adók további csökkentését szolgálhatja.” Ezek voltak azok az intézkedések, talán emlékezünk rá, amelyek majdnem egy komoly adósságspirálba és egy olyan helyzetbe sodorták a magyar gazdaságot, ami után mindenképpen lépni kellett. Szerencsére most nem erről van szó, az előttünk fekvő törvényjavaslat inkább a megszerzett gazdasági eredményeket próbálja meg megtartani, és az újraindítással a gazdaságot visszaállítani a jól folyó útjára. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretném megjegyezni, hogy a Költségvetési Tanács elvégezte azt a feladatát, amellyel véleményezte a költségvetési törvény módosítását. Én is köszönöm a Költségvetési Tanács véleményét, amelyben megerősíti azokat a mondatokat, amelyeket az államtitkár úr is mondott, vagyis hogy mind a hiánycél csökkentése, mind pedig a költségvetés módosítása tartható, és mindenképpen fontos ahhoz, hogy Magyarország újra tudjon indulni. Úgy vélem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat minden tekintetben segíteni fogja a magyar gazdaságot, és remélhetőleg a fenti módosítások hozzá fognak járulni ahhoz, hogy mihamarabb újra tudjuk indítani. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az indítványt, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a vezérszónoki felszólalásokat. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindig furcsa számomra, amikor egy kormány úgy próbálja a bizonyítványát magyarázni - és most Szűcs képviselőtársam tette ezt -, hogy 10-12-14 évre visszamutogat. Ha valaki nem a 2010 előtti gazdaságfilozófia rajongója, az én vagyok, nem rajongok azért a korszakért és a gazdasági eredményeiért sem, viszont eleve furcsa érzések ébrednek bennem, amikor valaki nagyon magabiztosnak tűnő módon és nagy hangerővel igyekszik bizonygatni, hogy ő a falu bikája, és közben elmondja, hogy akik korábban voltak, azok nem a falu bikái, mert ő a falu bikája. Amikor tehát valaki 10-12-14 évvel ezelőttre visszamutogat, és még mindig ehhez igyekszik saját magát mérni, miközben a világ nyilvánvaló, látványos módon elszaladt önök mellett, az bennem - még egyszer mondom - furcsa érzéseket kelt. De ez a felszólalás nem az én lelkivilágomról szól, hanem magyar állampolgárok, magyar adófizetők húsba vágó problémáiról és mindennapi gondjairól, és a helyzet az, hogy a kormány elrontott, elbaltázott gazdaságpolitikája mélyreható változásokat idéz elő nem éppen pozitív irányban az érintettek sorsában. (A kormánypárti képviselők felé fordulva:) Képviselőtársam nevetgélhet ezen, a helyzet viszont az, hogy a magyar rögvalósággal önök nem foglalkoznak, sokszor nem is találkoznak vele, sokszor pedig nem is értik. Mondok egy példát erre... (Nacsa Lőrinc: Segíts! Segíts!) Segítek, igen, segítek önnek, és kevésbé legyen flegma, az a kérésem, mert önök intézményszerűen fosztanak ki magyar embereket vagy járulnak ehhez hozzá. Álljon fel, mert lesz felszólalása, és válaszoljon nekem, kérem, járványügyi veszélyhelyzet közepén milyen alapon hagyják azt, hogy a minimálnyugdíjból, a minimálbérből végrehajtói letiltások 33, illetve 50 százalékos szinten megtörténjenek. Ha hitelmoratóriumot munkált ki ez a Ház - a Jobbik letette az ötletet az asztalra, önök megcsinálták egy kicsit máshogy, apró betűs részekkel, csapdákkal, nem pont úgy, ahogy akartuk, de legalább van hitelmoratórium, ezt értékeljük azért -, ha ez van, akkor a legnehezebb helyzetben lévők esetében végrehajtói letiltások miért vannak, képviselőtársam? Magyarázza meg! Ön is vezérszónok, álljon fel, mondja el! A helyzet költségvetési megközelítésből az, hogy az eredetileg beírt, a Pénzügyminisztérium által számolt 2,9 százalék helyett 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal kell számolnunk. Az államadósság a 2010 körüli, a hiány a 2006-os szintre zuhan vissza, hogyha GDP-arányosan számolunk. Ez az a bizonyítvány, amit most el kell bírálnunk itt, amikor ezt a módosító javaslatot figyelembe vesszük.
