Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 27. kedd - 192. szám - A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1444 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája. A Nemzeti összetartozás bizottsága által benyújtott előterjesztés H/15586. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e most felszólalni, vagy később. (Pánczél Károly jelzésére:) Később, köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíván-e most felszólalni (Jelzésre:), igen, jelzi Vargha Tamás államtitkár úr. Öné a szó. VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy emlékszünk, az Európai Bizottság 2021. január 14-ei döntésével az Európai Unió nem tartotta szükségesnek egy átfogó és a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló szabályozás megalkotását annak ellenére, hogy ezt a kezdeményezést több mint 1 millió, 1 123 422 európai polgár támogatta aláírásával. Mivel az Európai Unióban a lakosság 10 százaléka valamelyik őshonos nemzeti közösség tagja, úgy véljük, hogy az ő érdekeiket számításba kell venni, és szükség van a nemzeti kisebbségvédelem jogi alapjainak uniós szintű megteremtésére is, amelyet a tagállamok kötelező jelleggel építenének be nemzeti jogrendjükbe. Ezzel összefüggésben szeretnénk ismét kiemelten hangsúlyozni a külhoni magyar közösségek és Európa egyéb őshonos nemzeti kisebbségei melletti kiállás jelentőségét a Minority SafePack európai polgári kezdeményezésről szóló határozat elfogadása révén is, hiszen az említett közösségek jogainak biztosítása, érvényre juttatása a demokrácia szerves része kell hogy legyen. Ennek szellemében kérem, hogy támogassák a határozati javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Héjj Dávid Ádám tapsol.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Nemzeti összetartozás bizottsága nem állított előadót. Keresem a szememmel Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószólót. Nem látom, így nem tudom megadni neki a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, Jobbik. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök úr, köszönöm a szót. Április 7-én zajlott le ennek az előterjesztésnek az általános vitája. A Minority SafePack kapcsán, amit Németh Zsolt javaslatára talán helyes, hogy nemzeti kisebbségvédelmi megállapodásnak hívunk ezentúl, szerintem egy nagyon fontos és példamutató vita zajlott. A vita alatt azt kell értenem, hogy ez a formális elnevezése annak, hogy itt ebben a parlamentben erről beszéltünk. Örültem, hogy teljes összhang valósult meg a felszólalók között, miközben ez az összhang azt jelentette, hogy különböző aspektusok kerültek előtérbe. Az egyik természetesen a nemzeti őshonos kisebbségeknek az a joga, amit az európai alapszerződések biztosítanak, mégis újra és újra küzdeni kell érte. Egy lényeges aspektusa volt ennek a tárgyalásnak az az ellentmondás is, ahogyan az Európai Bizottság viszonyul általában az európai polgári kezdeményezésekhez, és különösen ahhoz, ami nemzeti kisebbségeket érint, hiszen miközben az Európai Parlament teljes mellszélességgel kiállt a kezdeményezés mellett, sőt felszólította az Európai Bizottságot megfelelő jogalkotásra, erre egyáltalán nem került sor. Tehát ezzel kétségbe vonható az, hogy vajon a lisszaboni szerződésben oly nagyon ünnepelt demokratikus lehetősége az európai polgároknak a jogalkotásban való részvételre valójában érvényesül-e. Fölmerült az az aspektus is, hogy igenis nem hagyhatjuk ezt, és ki kell állnunk e mellett a kezdeményezés mellett, különös tekintettel, hogy van egy, a magyarságot ugyancsak érintő másik polgári kezdeményezés, a
