Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 26. hétfő - 191. szám - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javasla... - HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
1372 Az igazi kérdés azonban nem az, hogy milyen beruházások valósultak meg ott, hanem hogy miért nem maradhat állami kézben ez a páratlan nemzeti kincsünk. Választ erre azóta sem kaptam, ezért most megismétlem. A feltett konkrét kérdéseimre konkrét válaszokat várok. Nem a szokásos fideszes vagdalkozásra és visszamutogatásra számítok, hanem a konkrét kérdésekre adott konkrét és pontos válaszokra. Kezdjük ott, hogy a Mezőhegyes Ménesbirtok csak egy kézben tud működni, csak így fenntartható. Az egyik legfontosabb teendő tehát, hogy a terület egyben maradjon és ne cincálják szét a befektetők. Ennek még néhány éve is reális veszélye volt, amikor Simonka György és köre darabokra akarta szabdalni és felvásárolni a Ménesbirtok értékes földjeit. Jó, hogy ez nem történhetett meg, ennek azonban megvolt az ára, ez pedig Lázár János kormánybiztos úr térnyerése. Ő, miután elvesztette befolyását a hódmezővásárhelyi önkormányzatban, most Mezőhegyesen állami pénzből elkezdte fejleszteni a Ménesbirtokot, majd az új alapítványon keresztül próbálja megszerezni azt. Lázár János kormánybiztos legfontosabb mondata az volt, hogy a birtok nem lesz eladható, ugyanakkor a javaslat az állam részére 90 napos elővásárlási jogot állapít meg. Akkor most hogy is van ez? (21.40) Hisz az elővásárlási jognak általában az a lényege, hogy ha azzal a jogosult nem él, akkor azt bárki megvásárolhatja; ebben az értelmezésben a birtok tehát eladható lesz. Az első konkrét kérdésem tehát az, jól értem-e, hogy a tulajdonos eladhatja azt a Ménesbirtokot, amit ingyen kapott az államtól. A második kérdés a Ménesbirtok finanszírozásával kapcsolatos. A T/15710. számon benyújtott, közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslat 1. §-ának (4) bekezdése nagyon érdekesen fogalmaz, szó szerint idézem: „Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása.” Ez magyarul azt jelenti, hogy az alapítványé minden haszon és előny, a nyereséget nem hozó területet viszont továbbra is az állam finanszírozza. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a Fidesz-kormány azért intézi ezt így, hogy a választási vereségük után az új kormány nyakába lőcsöljék a közfeladatokkal járó kiadásokat, miközben a kiszervezett vagyon által keletkezett nyereség pedig a fideszes alapítványé. A második kérdésem tehát az, igaz-e, hogy az olyan közfeladatokat, mint a lótenyésztés vagy a tanoktatás, nem az alapítvány bevétele fogja finanszírozni, hanem a magyar állam. A harmadik aggályos terület a foglalkoztatás. 2016-ban még maga Lázár János is azt mondta, hogy Mezőhegyesen minden emberre szükség van, minden dolgozó munkájára igényt tart. Ehhez képest azóta semmi sem javult, sőt romlott a helyiek foglalkoztatottsága: csaknem 200 embert bocsátottak el, és a helyi lakosokat importált munkaerőre cserélték. Lehet ezt persze egyedi esetként magyarázni, de 200 ember esetében nehezen tudom elképzelni, hogy mindenkinek probléma volt a magatartásával vagy éppen a szakmai tudásával. Szeretnék tehát arra is konkrét választ kapni, hogy a kormánybiztos úr kinevezése óta hány embert bocsátottak el, és hány mezőhegyesi munkavállalója van most a Ménesbirtoknak. Egyszerű kérdések ezek, ezért konkrét és egyértelmű választ várok. Lázár János további ígérete volt, hogy a felújítások során lehetőséget kapnak a helyi vállalkozások is. Ehhez képest a munkálatok során a legtöbb megbízást a várostól teljesen idegen vállalkozók kapták. A konkrét kérdésem ebben az esetben is egyszerű: mekkora volt a kivitelezők között a helyi vállalkozók aránya? Feltűnő, hogy az alapítványi kiszervezés nem tér ki a mezőhegyesi műemlék épületekre, azok felújítására és állagmegóvására, ráadásul a törvényből az is kikerült, hogy az épületek műemlékvédelem alatt állnak. Csak nem arról van szó ebben az esetben is, hogy a fenntartási költségeket az állam nyakán hagyja a működés hasznát lefölöző fideszes alapítvány? Kérdezem tehát, hogyan, milyen pénzből képzelik ezeknek az ingatlanoknak a fenntartását, állagmegóvását. A legnagyobb veszélyt pedig a végére hagytam, azt a veszélyt, ami Mezőhegyesnek és polgárainak a szabadságát illeti. Az állami vagyonok alapítványi kiszervezése általában egy egyetem vagy egy város teljes területének egy kis részét érinti, Mezőhegyes esetében azonban a településnek és környékének a 80-90 százaléka kerül alapítványi befolyás alá. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a település függetlensége, Mezőhegyes szinte teljes egészében fideszes magánkézben lévő hűbérbirtokká válik, a továbbiakban az ott élők és dolgozók mindenben ki lesznek szolgáltatva az alapítványnak. A mostani terjeszkedést látva soha nem lehet tudni, hogy kinek az ingatlanjára fognak szemet vetni. A helyi tulajdonosok földjei körbe lesznek véve az alapítvány által birtokolt területekkel, nincs semmi biztosíték arra,
