Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 26. hétfő - 191. szám - A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. FAZEKAS SÁNDOR, a Törvényalkotási bizottság előadója:
1336 Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat egy olyan sajátos, az Alaptörvény 38. § (6) bekezdésében nevesített sui generis, tehát egyedi jellegű alapítványi forma létesítését teszi lehetővé, amely az alapító által rendelt vagyonnal és az ebből származó jövedelemmel, az e törvényjavaslatban meghatározott közfeladatok ellátása érdekében a közfeladathoz rendelt vagyonjuttatás és finanszírozás mellett professzionális szintű vagyonkezelést folytat. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok speciális jogalanyok. A közfeladat-ellátás körében egyrészt közjogi funkciót látnak el, ugyanakkor státuszukat tekintve magánjogi jogalanyoknak tekinthetőek. Az Alaptörvény 38. § (6) bekezdése szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy kiemeljem néhány fontosabb ismérvét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Az első az, hogy legfontosabb jellemzője, hogy csak közérdekű formában alapítható, és bíróság általi bejegyzésére csak úgy kerülhet sor, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványt az általa ellátott közfeladat tételes meghatározásával sarkalatos törvény közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá minősíti. A második: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa e célból bizalmi vagyonkezelésbe vett, valamint egyéb forrásból származó vagyona kezelését alapítványi célként végzi, vagyonával ennek megfelelően a felelős gazdálkodás követelményeinek szem előtt tartásával és ennek sérelme nélkül, de a más alapítványtípusok gazdálkodási korlátaihoz képest szabadon gazdálkodhat. A harmadik: fontos rámutatni arra is, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány csak jelentős vagyonnal és tőkeerővel működtethető, különösen, hogy ezt a stabil gazdasági alapot a közfeladat minőségi és zavartalan ellátása is megkívánja. Éppen ezért megalapításukhoz az alapítvány javára rendelendő vagyon legkisebb mértékének megállapítása vált szükségessé, amit a szabályozás tőkeminimumnak nevez. A törvényjavaslat az alapítvány számára előírja a befektetési szabályzat elkészítését, amelyben az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető előírásait kell rögzíteni. A negyedik: a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány javára rendelt vagyon bármilyen vagyonelemből állhat. Fontos, hogy a vagyongazdálkodás ellenőrzése céljából az alapító okirat e vagyonelemeket, vagyontárgyakat az azonosíthatóságuk érdekében a lehető legnagyobb pontossággal megjelölje. Az ötödik: a javaslat a vagyonnövelés intézményével megteremti annak lehetőségét is, hogy az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően az alapító, illetve a csatlakozó további vagyont bocsásson az alapítvány rendelkezésére azzal a céllal, hogy e vagyonjuttatással az alapítvány alapításakor, illetve csatlakozásakor rendelt vagyonát növelje. A hatodik: a törvényjavaslat speciális rendelkezést tartalmaz az alapítvány szervezetére nézve. (18.50) Így például a kuratórium tagjainak kötelező létszámát legalább öt természetes személyben állapítja meg, továbbá kötelezővé teszi a felügyelőbizottság létesítését, illetve állandó könyvvizsgáló kijelölését is. A hetedik: arra az esetre, ha az alapító rendelkezése folytán az alapítói jogokat is a kuratórium gyakorolja, a törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy az alapítvány alapító okiratában foglalt céljainak és a törvényjavaslat rendelkezésének megfelelő működését az alapító által erre kijelölt alapítványi vagyonellenőr kísérje figyelemmel, akinek feladata a vagyongazdálkodás és a törvényes működés külső ellenőrzése. Tisztelt Ház! Az alapítvány részére történő vagyonjuttatás mind a közfeladat-ellátás, mind pedig a működőképesség alapja. A vagyonjuttatás, vagyonrendelés szükségszerűen csak ingyenes lehet, és a juttatott vagyon lényegi eleme, hogy az alapítvány tulajdonába kerüljön, vagyoni értékű jog esetében annak jogosultjává az alapítvány váljon. Igazodva azonban az általános alapítványi szabályokhoz, az alapító okiratban fel kell tüntetni az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemet, társasági részesedést, beleértve az ezután járó kifizetéseket is. Szintén a vagyonjuttatás körében kerül rögzítésre az is, hogy az alapítvány az alapító, adott esetben az állam által ingyenesen juttatott vagyonelemekkel közfeladatának ellátása érdekében szabadon gazdálkodhasson, azzal az alapítvány a felelős gazdálkodás követelményeinek sérelme nélkül, a vagyoni kötöttségektől függetlenül rendelkezhessen. Ez a szabály erősíti ugyanis az alapítvány magánjogi jogalanyiságát, ugyanakkor lehetősége van az alapítónak, adott esetben az államnak a vagyonjuttatás során többletfeltételeket is előírni.
