Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 26. hétfő - 191. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1272 És az a helyzet, hogy önök leprolizzák azokat a kórházi dolgozókat, akik ma pont azért túlóráznak ebben az országban, képzeljék el, hogy az ország túl tudja élni ezt az egészet. Tisztességgel, szabadnap nélkül, rossz munkakörülmények között húzzák az igát, és őket is leprolizzák. Leprolizzák azokat a tanárokat, akiket önök visszazavartak a katedrára, védettség nélkül, hátha megfertőződnek. Leprolizták azokat is, akik önök miatt elveszítették az állásukat, a megélhetésüket, a vállalkozásukat, csak azért, mert önöknek százszor fontosabb volt Mé-száros Lőrinc megmentése meg a még meglévő állami vagyon privatizálása, mint az, hogy például megadják visszamenőlegesen a 80 százalékos bértámogatást a bajba jutott dolgozóknak, melósoknak, vállalkozóknak. Bértámogatás helyett kínálnak kedvezményes hitelt a rászorulóknak. Hát, Orbán Viktor veje igénybe is vett belőle 3 milliárd forintot, ugye, a kis Tiborczka, a rászoruló milliárdos. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) És akkor önök azt mondják, hogy Orbán Viktor környezete tisztességesen lett gazdag, tisztességesen lettek milliárdosok? Pont Deutsch Tamás hogy is mondta: a Fideszt támogató üzletemberek életvitelébe pofátlanság beleszólni, merthogy szerinte nekünk ehhez nincs semmi közünk. De, képviselőtársam, az a helyzet, hogy nagyon is sok közünk van hozzá. Nagyon is sok közünk van hozzá! Mert ezek a semmirekellők pontosan a szavazóink pénzéből rázzák a rongyot; a szavazóink pénzéből utazgatnak a Maldív-szigetekre; a szavazóink pénzéből vásárolnak gyémántgyűrűket meg kastélyokat, és közben önök a szavazóinkat prolizzák nagyképűen, mintha az ő szégyenük lenne az, hogy ez az ország idejutott. Nem, képviselőtársak, ez az önök szégyene. Ez az önök szégyene! És ezt most már nemcsak én mondom, de lényegében az önök jóbarátja, a jegybankelnök is elismerte, hogy önök gyakorlatilag végighazudták az elmúlt tíz évet. Matolcsy György maga ismerte el, hogy az elmúlt tíz évben még Románia is sikeresebb ország volt, mint Magyarország - értik, Románia?! Úgy, hogy közben önöknek minden létező eszköz ott volt a kezükben, hogy ez az ország végre elinduljon fölfelé. És mégsem az életszínvonal nőtt, csak a korrupció meg az önök arca, a semmire. Úgyhogy vegyenek vissza egy kicsit, ha kérhetem, jó?! Szerénység, elvtársak, szerénység! Deutsch Tamás pedig végre-valahára próbálja ki, milyen a Parlament falain kívül dolgozni, mert azért 55 évesen még mindig pályakezdőnek lenni, na, az valóban vérciki! (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK: Orbán Balázs államtitkár úré a szó. Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ön a rászorulók támogatásának kérdését hozta fel. Engedje meg, hogy pár adattal árnyaljam, sőt cáfoljam azt, amit ön az elmúlt percekben elmondott. A kormány célja minden esetben a szegénység felszámolása. A szegénységből a mi megítélésünk szerint a munka jelenti a kivezető utat. Egyre több ember él Magyarországon segély helyett munkából. Mi azt gondoljuk, hogy ez a helyes irány, szemben a baloldallal, aminek ön is része, és amelyik ezzel ellentétes politikát folytat. 2006-2010 között - ez azért fontos, mert ez az az időszak, amikor azok voltak kormányon, akikkel ön most egy politikai szövetségben van - a háztartások közül a legszegényebbeknek 40 százalékkal csökkent a reáljövedelme Magyarországon; 2010 után a nettó átlagkereset reálértéke a másfélszeresére emelkedett. 2010 után több mint duplájára emeltük a minimálbért; 2010-’19 között 4 millió fővel csökkent azok száma, akiknek egy váratlan kiadás jelentős nehézséget okoz. A szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 2010 óta 1 millió 280 ezer fővel csökkent, és 2010 óta a cigányság körében is megfeleződött a munkanélküliség. Önöknek a cigánysággal kapcsolatos javaslata, ha jól emlékszem, eddig csupán csak annyi volt, hogy paramilitáns szervezeteket próbáltak a nyakukra küldeni. Ehhez képest, azt hiszem, hogy ez érdemi különbség. (Z. Kárpát Dániel: Szekunder szégyen...) Most a helyzet az, tisztelt képviselő úr, hogy a koronavírus-járvány kellős közepén vagyunk, és nyilván ennek van egy életvédelemmel összefüggő dimenziója is, de van egy gazdaságvédelemmel és munkahelyvédelemmel összefüggő dimenziója is. Mint arról minden héten szoktunk itt a parlamentben beszélni, mi egy komplex gazdaságélénkítő és munkahelyvédő, illetőleg munkahelyteremtő programot működtetünk, amelynek ugyanúgy része a béremelés, mint az adócsökkentés, a családok támogatása, a 13. havi nyugdíj visszaépítése és további szakpolitikai programok. Ezek a szakpolitikai programok pont a legkiszolgáltatottabbakat igyekeznek védeni. Azt hiszem, legalábbis most már semmiben sem vagyok biztos, de talán abban, hogy a nyugdíjasok, a kiskeresetűek, a családok, a bérből és fizetésből élők a járvány szempontjából a
