Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak
2021. április 26. hétfő - 191. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1266 Magyarországon a legszűkmarkúbb a kormány ebben a tekintetben, hiszen itthon a munkavállalók 3 százaléka jutott hozzá ilyen típusú támogatáshoz. Csak hogy legyen összehasonlítási alap: Horvátországban ez az arány az 50 százalékot is eléri. De azt gondolom, érdemes észrevenni azt is, hogy a bizottsági ajánlásban egyértelműen le van írva, hogy az álláskeresési járadék időtartamának és mértékének a megnövelése szükséges azon társadalmi célnak az okán, hogy azok a dolgozók, akik szeretnének újra munkához jutni, és három hónap alatt nem sikerült munkát szerezniük, ők is hozzájuthassanak anélkül, hogy egzisztenciális válságba kerüljenek a családjaikkal együtt. Azt gondolom, hogy érdemes kitérni az iskolák digitalizációjára is. Ez is megjelenik az ajánlások között, de nem látjuk, hogy a kormány terveiben ez a szükséges mértékben megjelenne. Pontosan tudjuk azt, hogy a forráshoz képest - 5800 milliárd forintról beszélünk - mindössze körülbelül 50-70 milliárd forintot vinne el például az általános és középiskolás diákok digitális eszközökkel való ellátása. S akkor minden diák kaphatna például egy tabletet. Nem látjuk azt a célt, azt a támogatási rendszert, ami biztosítaná az iskolák infrastrukturális hálózatát, ami lehetővé tenné, hogy a digitális oktatás sokkal hatékonyabb legyen. Azt gondolom összességében véve, hogy nagyon komoly aggodalmaink vannak a tekintetben, hogy ez az 5800 milliárd forint milyen mértékben, milyen hatékonysággal lesz elköltve. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK: A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Megadom a szót. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a következő, a 2021-27 közötti uniós ciklusra vonatkozó pénzügyi keret és az úgynevezett jövő nemzedékek pénzügyi keretének a felhasználási lehetőségei jelentős forrásokat biztosítanak Magyarország számára. Az MFF-ből - ez a következő időszakra vonatkozó költségvetés rövidített neve - majdnem 11 000 milliárd forintról beszélhetünk, a következő generációra vonatkozó uniós, kifejezetten a koronavírussal összefüggő helyreállítási alap keretében pedig több mint 7000 milliárd forintos forrásokról született már meg döntés. Ez sajnálatos módon nem azt jelenti, hogy ezeknek a forrásoknak az elköltése már megkezdődött volna. Mi igyekszünk gyorsítani az eseményeket. A jelenleg ismert menetrend szerint április 30-áig kell benyújtani azokat a tervdokumentumokat véglegesen - ezt a céldátumot az Európai Bizottság határozta meg -, amelyek alapján majd a programok el tudnak indulni. Arról tudom a képviselő urat tájékoztatni, hogy ezzel is európai összehasonlításban az élmezőnyben vagyunk. Jelen pillanatban is zajlik, illetőleg az elmúlt hónapokban is folyamatosan zajlott a tervek társadalmi egyeztetése. A magyar Parlament falai között is volt ezzel kapcsolatos konzultáció. Természetesen pártpolitikai alapon ez vitát is jelent, de azt hiszem, annyit már most megállapíthatunk, hogy a 2010 előtti kormányok uniós forrásfelhasználási gyakorlatához képest minden azt követő gyakorlat jobb forrásfelhasználást tesz lehetővé. Szerencsére ezzel összefüggésben politikai nyilatkozatok és immár gazdasági adatok is állnak rendelkezésünkre. Maga Angela Merkel német kancellár mondta azt, hogy Magyarország jól használja fel az uniós forrásokat, megvalósul a konvergencia, és a Moody’s legutóbb nyilvánosságra hozott jelentése is azt igazolta vissza, hogy az uniós források a magyar gazdasági növekedéshez, a GDP-növekedéshez a többi országhoz képest nagyobb arányban járultak hozzá. Tehát ez is egyfajta pozitív visszajelzés a forrásfelhasználásokkal kapcsolatban. Említette az egyetemek megújítását. Bevallom őszintén, nem igazán értem, hogy felelős politikusként, ráadásul olyan ellenzéki politikusként, aki sokszor szólal fel az egyetemek és az oktatás fontossága mellett, hogyan lehet kritikával illetni azt a tervet, amelynek keretében soha nem látott mértékű források mennek a magyar felsőoktatásba. Azért azt rögzítsük és mondjuk el még egyszer, hogy mind az uniós források tekintetében, mind a magyar költségvetési források tekintetében a rendszerváltoztatás óta nem volt még olyan, hogy ilyen mennyiségben források áramoltak volna, és ezek a források a felsőoktatás infrastrukturális és szakmai megújítását célozták volna. Ilyen még nem volt! Sőt, a Helyreállítási Alapból a többi ország gyakorlatát nézve sem látunk olyan területet, ahol ennyi forrás hárulna az oktatásra, és ennyi egészségügyi fejlesztést próbálnának finanszírozni ebből a kormányok. Azt gondoljuk, hogy az oktatásba és az egészségügybe tett befektetések megtérülnek. Még egy dolgot, ha megenged: azt állítja, hogy ön zöldpolitikus, és egyébként ön sokszor szokott önkormányzati kérdésekben is felszólalni. Akkor pedig azt nem értem, hogy itt vannak előttem a prioritási tengelyek, amelyek megjelölik, hogy Magyarország ezeken kívül, tehát az oktatáson és egészségügyön kívül mire szeretne költeni, és itt két területet látok. Az egyik a felzárkózó települések és régiók. Azt gondolom, ha
