Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (független):

1146 Én azt tudom elmondani, hogy arra garanciát tudunk vállalni, hogy a 2022-es kormányváltást követően nagyon keményen górcső alá vesszük az egész konstrukciót. Azt gondolom, nagyon sok minden fog még erről kiderülni, hiszen önök rendkívüli módon titkolóznak, mint minden más témában, megpróbálják az emberek elől a közérdekű adatokat eltitkolni. De arra garanciát vállalunk, hogy az elszámoltatás meg fog történni ezen a területen is, és nem marad következmények nélkül az, amit csinálnak. A következmény nemcsak büntetőjogi, jogi, erkölcsi, hanem az egyik legfontosabb dolog, hogy a magyar embereknek nem kell elbúcsúzni ettől a közpénztől, mert mi ezt a pénzt vissza fogjuk szerezni önöktől a magyar emberek számára. Köszönöm, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő felszólaló Szél Bernadett független képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. SZÉL BERNADETT (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, egy olyan szemponttal fogom kezdeni a felszólalásomat, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ugyanis úgy tűnik nekem, hogy önök teljesen eltévesztették a házszámot. Tehát az egyetemi képzés, magának a felsőoktatásnak a megszervezése állami közszolgáltatás, az egy állami feladat, azt nem szabad és nem lehet piacosítani. Adott esetben arra kell inkább fölkészülni, hogy a gazdasági érdekekkel ütköző szempontokat kell érvényesíteni ezekben az intézményekben, pontosan azért, mert ez szolgálja az ország, a nemzet érdekét, sokszor rövid távon, de van, hogy középtávon és van, hogy hosszú távon. Az egyetemeink a nemzeti kultúrának, a tudománynak a hordozói és letéteményesei. Ez nem piacosítható, mert fontos szempontok elvesznek akkor, hogyha piaci alapokon kezdenek ezekről gondolkodni. Önök ezt csinálják, önök gyakorlatilag privatizálnak. Ez egy olyan piacorientált modell, amelyben szakok szűnhetnek meg, karok szűnhetnek meg, hallgatók szorulhatnak ki a felsőoktatásból, merthogy közvetlen gazdasági hasznot szerintük, a kuratórium szerint nem hajtanak, alapkutatások szűnhetnek meg, olyan károk keletkezhetnek, amit nem lehet és nem szabad fölvállalni. Ennek a folyamatnak az is egy nagyon szomorú eredménye, ami ellen én mindig tiltakozom, folyamatosan, és meg fogjuk oldani, hogy ez a folyamat megszűnjön, ez az ország végleges és végletes kettészakadása. Egyre kevesebb ember számára adatik meg az a lehetőség, hogy a felsőoktatásban részt vegyen, és ott tudományt hallgasson, tudománnyal foglalkozzon, és az egész életét úgy kezdje meg, hogy onnan szerzett tudással, magas szintű tudással tud részt venni a munkaerőpiac folyamataiban. Egyébként Stumpf István, ahogy ő nevezte, egy történelmi léptékű átalakításról beszélt. Szeretnék egy kicsit Stumpf Istvánról is beszélni, meg egy kicsit arról is, és ezt így kérdezném önöktől, hogy egy ilyen történelmi léptékű átalakítást miért pont egy Covid-járvány kellős közepén kell megcsinálni, mondják el. Azt is mondják el, hogy miért pont húsvét előtt kell benyújtani ezeket a törvényeket, és miért egy pénteki napon, sok törvényt összecsomagolva kell itt a Házban megtárgyalnunk. Ez milyen módszer? Fideszes módszer, én azt tudom. De akkor indokolják meg önök, hogy ez miért így működik! Azzal folytatom, hogy Stumpf István személye meg az ő szerepe amúgy is végtelenül botrányos szerintem. Ő egy alkotmánybíró volt, és most a modellváltásnak a kormánybiztosává avanzsált egykori fideszes politikus, ő - idézem - mint pénznyelőkről beszél a magyar egyetemekről, teljesítmény-visszatartó, gyenge versenyképességű intézményekként jellemzi ezeket az intézményeket. 11. éve vannak önök hatalmon; 11 évük lett volna arra, hogy rendbe tegyék a botrányosan alacsony oktatói béreket, fejlesszék az intézményeket, javítsák a versenyképességüket, arra, hogy több pénzt tegyenek bele a felsőoktatásba. Na most, mit csináltak önök 11 év alatt a felsőoktatásban? Beszűkítették a lehetőségeket. Önök voltak azok, akik még a kancellári rendszert is kialakították, hogy majd ők rendet tesznek a pénzügyekben, emlékszem, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Csakhogy nem azért termeltek hiányt az egyetemek, mert rosszul gazdálkodtak volna, hanem azért, mert nem volt elég pénzük miből gazdálkodni, nem kaptak elég pénzt ahhoz, hogy fönntartsák magukat. Ez egy nagyon nagy különbség. Milyenek az oktatói bérek? (Dr. Hoppál Péter felé fordulva: ) Ne ingassa, legyen kedves, a fejét! Milyenek az oktatói bérek? (Dr. Hoppál Péter: Miért? Nem szabad?) Mennyit kap egy adjunktus? Milyen bérek ezek ott az egyetemen?! Én dolgoztam egyetemen, tudom, hogy milyen ott dolgozni és hogy mennyire nehéz. Nem ilyen pénzekért dolgoznak ott, mint itt az államtitkárok, és azért, azt gondolom, minimum annyi hasznot termelnek a nemzetnek, mint azok az emberek, akik most összevissza sorosoznak meg migránsoznak. Úgyhogy ne