Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz):

1143 előkészítése és az egyetemek döntéshozatala során ezek az ellenzéki, szélsőséges megnyilvánulások önmaguk karikatúrájává váltak. Ugyanakkor nézzük egy kicsit közelebbről, hogy az egyetemek átalakítása és egyáltalán a felsőoktatási teljes spektrum megújulása mit hozott a konyhára az elmúlt tíz esztendőben a jobboldali polgári kormányzás idején. Élénken emlékszünk még, aki nem emlékszik, azt kérem, hogy keresse ki a vonatkozó adatokat és információkat, a sajtóhíreket 2010 környékéről, hogyan néztek ki akkor a számunkra, itt a megnyilvánulók körében különösen is fontos vidéki egyetemek. Százmilliárdos nagyságrendű hitel nyomta a vidéki egyetemek nyakát, a Pécsi Tudományegyetem az egyik rekorder volt a hitelállományát tekintve. Emellett éppen akkor - még egyszer a Pécsi Tudományegyetemre visszatérve - sajnos pusztuló infrastruktúra is jellemezte akkor a Pécsi Tudományegyetemet, sajnos 2015-ben bilincsben vittek el egyetemi embereket, egyetemi vezetőket. Mert ha most azt mondják, hogy lopás, panama, korrupció, balhé, hát, ha előveszik az akkori újságokat, akkor megláthatják, hogy mit jelentett az az önök idejében, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim. Tehát az, amit most önök vizionálnak, az már egyszer megtörtént, 2010 előtt ilyen állapotban volt a magyar felsőoktatás, és kifejezetten a vidéki egyetemek sajnos. Onnan kellett felállni, a padló alól. 2011-ben önök nem szavazták meg ugyan a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, amely új alapokra helyezte a felsőoktatás szabályozását, de elindult egy új út. Elindult egy új út, amelynek keretében egy stratégiaalkotási folyamat, széles körű szakértői bázissal bevont szakértői stratégiaalkotás kezdődött el, és ez a stratégia kormányhatározat formájában, 2016-ban meg is született. Erről az ellenzék egyik tisztelt szónoka elismerő szavakkal nyilvánult meg az imént. Azt gondolom, hogy nem tér el a kormány a 2016-os, az ellenzék által is jó vitaanyagnak és elfogadható dokumentumnak tekintett anyagtól a mostani előterjesztéssel, hiszen a célok között továbbra is elsősorban a versenyképesség és a minőség szerepel. Hallhattunk történeti áttekintést Hiller István történészprofesszor szájából, hogy milyenek voltak az egyetemek, és mi volt a cél a rendszerváltáskor. 1990-ben igenis az volt a cél, hogy az európai térképen az Albánia utáni második legalacsonyabb felsőoktatásidiploma-kibocsátó ország borzasztó pozíciójából erősödjünk, tehát egy mennyiségi expanzió következett, és 2002-10 között ezt át kellett váltani egy minőségi expanzióvá. Nagyon sok lett - egyetemi hallgatóktól szereztük ezeket a kifejezéseket - a büfészak, nagyon sok olyan képzési forma alakult, amellyel termeltük a diplomás munkanélkülieket, valljuk be. Be kellett hangolni egy kicsit a felsőoktatást minőségre, de az infrastruktúra és a hatékonyság és a nemzetközi mérce és a versenyképesség még nem volt benne ebben a tárházban és ebben a célrendszerben. Most jutottunk el történelmileg oda, hogy a 2016-os célrendszer ebben a stratégiában érvényesülhet, amelynek egy mérföldköve a mai előterjesztés. Ezért is kezdtem azzal, hogy azt hiszem, a négyéves parlamenti ciklusunknak ez az egyik legfontosabb előterjesztése nemzetstratégiai szempontból, hogy mi lesz a magyar felsőoktatással a rendszerváltás utáni harminc év utáni, előttünk álló tíz-húsz vagy harminc esztendőben. Ilyen szemüveggel nézve, ha megvizsgáljuk az eredményeket: itt a modellváltás folyamata, itt a campusfejlesztésnek a korábban nem látott minőségű előrehaladása, megvalósult a PPP-kiváltás nagy részben a felsőoktatási intézmények sorában, kollégiumi infrastruktúra-fejlesztés van, a kutatás-finanszírozási rendszer egységesítése megtörtént, a felsőfokú duális képzés megerősítése folyamatos, a Kárpát-medencei oktatási struktúra kialakítása a hazai és határon túli képzések tekintetében napirenden van, és folyamatosan előrehalad, megújult a doktori képzés rendszere a nemzetközi sztenderdek alapján. Ezenkívül a külföldi hallgatók létszámának kívánatos növekedése 2013-at követően megfelelő tendenciával növekszik, ezzel a nemzetköziesítése az egyetemeknek jó irányban halad. Továbbá a fejlesztéspolitikai koncentráció tekintetében a kancellárok munkába állításával már ez a szemlélet bekerült az egyetemekbe, de most a modellváltásokkal az egyetemeknek sokkal inkább a homlokterébe kerül ez a fajta gondolkodás. Valóban nem a minisztériumi apparátus dolga elsősorban, hogy gazdaságilag, a működtetés szempontjából, fejlesztési elgondolásokat tekintve hatékony intézmények legyenek a jövőben, hanem ez majd egy modellváltó rendszerben az alapítvány és annak vagyonnal felelő kurátorainak a feladata lesz. (14.50) Úgyhogy azt gondolom, ha az eddigi eredményeket 2030-ra előrevetítjük, és Magyarország fejlesztési stratégiájában az egyetemeknek a kiemelt szerepét tekintjük, és az elvégzett munka gyümölcseit merjük már szüretelni, akkor ebben egy fontos mérföldkő, de nem armageddon az, amit ez az előterjesztés hoz, semmiképpen nem armageddon. Azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem szakmai, hanem érzelmi, politikai és vádaskodó hangnemben és stílusban fogalmazódnak meg, majd a politikatörténészek a helyükön fogják kezelni. Azt kérem önöktől, hogy a saját választóikat ne csapják be, tisztelt ellenzéki képviselők. Mondjuk egységesen azt, hogy egyet tudunk érteni a célrendszerrel, üdvözöljük az eredményeket, mert egyikünk sem szolgálhat egy olyan Magyarországot, amelyben például vízfej alakul ki, és csak Budapestet erősítjük.