Országgyűlési Napló - 2021. évi tavaszi ülésszak

2021. április 9. péntek - 189. szám - Az ülésnap megnyitása - A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, a MOL - Új Európa Alapítvány létrehozásáról és a részére történő... - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):

1133 magyaroknak: Szalay Lajos, a XX. század legnagyobb grafikusa, akiről még egyébként Pablo Picasso is azt mondta, hogy ha két grafikust kell mondani a XX. századból, akkor Szalay Lajos és Pablo Picasso, de ha csak egyet, akkor Szalay Lajos. A másik Czetz János, aki ’48-ban katonaként kimenekült Argentínába, megalakította az argentin katonai akadémiát, és csak azért lehetett ezredes és nem magasabb rendfokozatú, mert nem Argentínában született. Harmadrészt pedig ott volt Bíró László, a golyóstoll kitalálója, aki után a mai napig Argentínában a golyóstollat biromének, az angol nyelvterületeken meg biro pennek nevezik. Azért hozom ezt ide, mert talán egy kicsiny személyes példa is jól mutatja, hogy Magyarország kis mérete ellenére egy rendkívül tehetséges ország, a mi legnagyobb versenyelőnyünk a magyar elme, a magyar észjárás, a magyar találékonyság. Sokan azt mondják, hogy ez a magyar nyelv sajátos logikájából, filozófiájából fakad. Ha ez így van, hogy ez Magyarország számára egy nagy versenyelőny, akkor mi a teendőnk a felsőoktatás tekintetében? Az, hogy ezt a magyar versenyelőnyt, a magyar elmét megőrizze, sőt a lehetőségekhez mérten még fel is erősítse ezt a versenyelőnyünket. Tehát nem szólhat másról egy felsőoktatásról szóló vita, mint arról, hogy a felsőoktatás intézményrendszere hogyan tudja ezt a célt szolgálni. Természetesen, amikor erről beszélünk, akkor azt el kell mondanunk, hogy csak olyan átalakítás lehet jó és hatékony, amely együttműködik azokkal, akik a felsőoktatásban tevékenykednek vagy hallgatóként, vagy egyetemi oktatóként, tehát csak a szenátussal lehet együttműködni. Számomra az volt itt a furcsa, hogy hallottunk mindent itt, zsarolás, kényszerítés, mindenféle vád elhangzott, de egyetlenegy baloldali képviselőben sem merült föl az, hogy az egyetemeikért felelősséget vállaló vezetők arra jutottak, hogy ez a modellváltás segíti az intézményeik fejlődését. (Varga Zoltán: Meg a lopást!) Ez önöknek eszébe sem jut! Itt az újabb bekiabálással a példa! Ez önöknek nem jut eszébe, valószínűleg azért, mert magukból indulnak ki. (Varga Zoltán: Nem! Azért, mert tíz éve látjuk, mit csináltok! - Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Ha mondhatok egy párhuzamot: volt már 2010 óta is parlamenti választás Magyarországon, ’14-ben, ’18-ban is, és ott is azt láthattuk a baloldal esetében, hogy miután az emberek többsége nem önöket bízta meg a kormányzással, még véletlenül sem jutottak arra a következtetésre, hogy önök valamit elrontottak. Hibáztatták a magyar embereket, megvádoltak bennünket, hogy csalunk, tehát nyilván ott is a Fidesz volt a hibás, de az, hogy önök bármit elrontottak volna, vagy önök bármit rosszul gondoltak volna, no, az az elem fel sem merült a gondolataikban. És így van most ezzel is, tehát amikor teljesen egyértelmű, hogy a szenátusok döntöttek erről, megvitatták ezt a kérdést, van, ahol egyhangúlag döntöttek, van, ahol csak kisebb többséggel, de ezt önök figyelmen kívül hagyják, mintha meg sem történt volna, mert ez a valóság nem illeszkedne az önök alternatív baloldali valóságába. Ráadásul a valóság nem erősíti meg azt, amit önök itt felvázoltak, hiszen a modellváltás nem mával kezdődik el, hiszen vannak olyan intézmények, ahol ez már többéves múltra tekint vissza. Ugye, itt a Corvinusra utalnék. Egyedül Hiller alelnök úr volt az, aki megengedte magának azt, hogy azt mondja, ebből még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket, de hogy egyértelműen nem jelenthető az ki, sőt, hogy ez a modellváltás a Corvinus esetében kudarcos lett volna. De ebből is látszik a többi felszólaló esetében, hogy a valóság az önök tisztánlátását nem feltétlenül zavarja meg; ahogy az sem egyébként, hogy a Corvinus esetében 26 százalékkal több a jelentkező, mint eddig bármikor. Tehát azt lehet látni, hogy a felsőoktatás szolgáltatását igénybe vevők, a végfelhasználók, akik egyébként saját maguk döntenek, hogy hol tudnak versenyképes tudást kapni, érdekes módon nem osztják az önök véleményét, mert ha osztanák, akkor az azt kellene hogy jelentse, hogy a Corvinusra lényegesen kevesebben jelentkeztek volna, mint eddig, de ez nem így van. Ha megengedik, néhány megjegyzésre reagálnék, ami nagyrészt egyébként szintén Hiller alelnök úrtól hangzott el, mert a többiek vádaskodása a napi pártpolitikai mocskolódás körébe tartozó, és válaszra sem méltatható. Alelnök úr azt említette, hogy tulajdonképpen csökken az állami szerepvállalás a felsőoktatásban, és ő ezt kárhoztatta, azt mondta, hogy ez rossz. Csak arra szeretném felhívni az ő figyelmét, hogy a többiek pedig éppen az autonómia csorbításáról beszéltek. De a kettő szembemegy: most vagy nagyobb autonómia, vagy nagyobb állami szerepvállalás. Tehát el kellene dönteni egyébként a baloldali pártoknak, hogy most akkor melyik irányba szeretnének elmozdulni. Sőt, még az is elhangzott, hogy tulajdonképpen ez a kormányzati feladat, a felsőoktatás működtetése kiszervezésre került, és tulajdonképpen a kormányzat ezentúl semmilyen felelősséget nem vállal a felsőoktatásért. Azt gondolom, ez az állítás sem állja ki a valóság próbáját, hiszen ha csak azt nézzük, hogy 1500 milliárd forint fejlesztési forrás kerül majd a felsőoktatásba, amit nyilvánvalóan az állammal való együttműködés alapján fognak felhasználni az egyetemek, az is már egy fontos állami szerepvállalás. (13.50)