Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. november 16. hétfő - 166. szám - Stummer János (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?” címmel
1554 mi nettó nyereséget könyvelnénk el, míg más államok meg nettó befizetők lennének, mint Németország. Miután nincs időm ezt kifejteni, ehhez egy egész plenáris ülés kellene, csak szeretném világossá tenni: nem így van. Nem így van! Sőt, ha van igazán nettó győztese, nyertese az egész európai uniós költségvetési rendszernek, az maga Németország, aki az egész európai gazdaság legnagyobb nyertese, pedig az a benyomás első látásra, mintha ő befizető lenne. De nem, ő nettó haszonélvezője ennek a rendszernek. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, miniszterelnök úr. Viszonválaszra megadom a szót, képviselő asszony. DÚRÓ DÓRA (független): Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nem lehet nem észrevenni, hogy az Európai Unió merre tart. Nem véletlenül kezdtem a felszólalásomat a 16 évvel ezelőtti csatlakozással, és nem véletlenül zártam azzal, hogy 2030-ra Magyarországnak fel kell készülnie az Európai Unión kívüli vagy az Európai Unió utáni életre, hiszen egy olyan birodalomról beszélünk, amely a szuverenitásunkat korlátozza, amely véglegesen gyarmati sorba akarja taszítani Magyarországot, és a multicégeken keresztül kiszivattyúzza innen a pénzt. Lehetővé kell tenni a Mi Hazánk Mozgalom szerint az Alaptörvény módosításával, hogy ismételten népszavazáson dönthessünk a tagságunkról. Arra kérem, miniszterelnök úr, hogy erre válaszoljon, hogy hajlandók-e megnyitni ezt a lehetőséget a magyar emberek előtt, hogy a csatlakozáshoz hasonlóan a kilépésről is népszavazáson dönthessenek. Várom érdemi válaszát. ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Viszonválasz illeti meg a miniszterelnök urat. Parancsoljon, miniszterelnök úr! ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Azt támogatom, hogy az európai uniós kérdésekről a magyar parlament döntsön. Ami pedig a 2030-as évszámot illeti vagy ’28-ast, az szerintem nagyon fontos évszám, mert akkor be fog következni reményeink szerint, és ha jól dolgozunk, akkor bekövetkezik egy olyan helyzet, amikor Magyarország nettó befizetővé fog válni az Európai Unióban. Ugyanis akkorra fog kiegyenlítődni az a különbség, amit a kommunista múlt miatt mi versenyhátrányként eddig elszenvedtünk, és a többiek számára versenyelőnyt jelentett. Tehát a számok úgy néznek ki, hogy éves szinten és átlagosan - nyilván itt nekem ’17-es adataim vannak - 5,7 milliárd euró ment uniós tagállamokban működő vállalatokhoz Magyarországról különböző jogcímeken. Ennyit vittek ki, ahogy ön szokott fogalmazni. Ezzel szemben áll, hogy az Unió költségvetéséből pedig kapunk 4,2 milliárd eurót. Teljesen világos a helyzet, az azért van, mert itt kommunizmus volt, ugyanakkor csatlakoztunk az Unióhoz, ami azt jelenti, hogy hátrányból kell versenyeznünk, az Unió kompenzálja a támogatásnak látszó pénzekkel egy részét annak a pénznek, amit a versenyelőny okán innen ki tud vinni. De 2030-ra ez megváltozik. Még egyszer mondom (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), erősek leszünk, nagyok, érdekeinket érvényesíteni tudjuk, fejlődni fogunk, és az fog történni (Az elnök ismét csenget.), hogy Magyarország bizony a legjobban fejlett országok közé tartozva nem nettó pénzkivevő, nettó befizető lesz majd, és akkor gondolkodhatunk azokról a kérdésekről, amelyeket ön fölvetett. (Taps a kormánypártok soraiban.) (16.10) Stummer János (Jobbik) - a miniszterelnöknek - „Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?” címmel
