Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
98 A családon belüli erőszakos bűncselekményekre az államnak reagálnia kell minden esetben. Többféle segítséget kell felajánlania, hogy az áldozatok azt érezzék, hogy nincsenek egyedül, hogy számíthatnak a közösségre, számíthatnak az országra. Az állam civil és egyházi partnereivel évek óta széles eszköztárral működteti az áldozatsegítő rendszert. Az erőszakos cselekmények áldozatai egyebek mellett jogi, pszichológiai, anyagi támogatásban részesülnek, és védett szálláshelyek is állnak rendelkezésre szép számmal. Itt is fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az országosan elérhető, ingyenesen hívható 06-80-225-225-ös segélyhívó számon és a vansegitseg.hu weboldalon mindenki tájékozódhat arról, hol kaphat lakóhelyéhez legközelebb segítséget. Mindemellett a kormányhivataloknak is mindenhol feladata és kötelessége a segítségnyújtás formáival foglalkozni. A kapcsolati erőszak elleni küzdelem és az áldozatvédelem rendszerének megerősítésében szükség van tehát a jogszabályok áttekintésére is. Ezért is kezdeményezte az Igazságügyi Minisztérium korábban a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak szigorítását, az élet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát és a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozásának módosítását. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát nem állítjuk, hogy minden jó és tökéletes. A világ változik. Egyre több probléma van a világ társadalmaiban. Nekünk azonnal reagálnunk kell - ez a feladatunk - minden olyan változásra, amellyel az embereket tudjuk segíteni. Ez történik most is ennek a törvénynek a benyújtásával és reményeink szerinti elfogadásával. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A hozzátartozók sérelmére elkövetett, kirívóan súlyos, élet elleni, valamint más, az életet, a testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó - mi, országgyűlési képviselők, az Országgyűlés - köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és miként zárhatók ki a tragédiákhoz vezető okok. A ma már többször említett győri kettős gyermekgyilkosságot is feltehetően a feltételes szabadságra bocsátott apa követte el. Felmerül a gyanúja annak, hogy talán ez a jogintézmény nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás rendszerén belül. Varga Judit miniszter asszony az esetet követően azonnal átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeként megszületett egy olyan jelentés, amelyről ma már beszéltünk a vitában, amely értelmében az Igazságügyi Minisztérium feladata lett a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, valamint a büntető törvénykönyv és egyéb jogszabályok esetleges szigorításának felülvizsgálata. A tárca ezen feladatának, láthatjuk, maradéktalanul eleget tett, köszönet érte Völner Pál államtitkár úrnak is. Így került benyújtásra az előttünk fekvő törvényjavaslat is. Szeretném még én is kiemelni és hangsúlyozni azt a külföldi példát, amelyet már dr. Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka is említett, hogy a 2019. novemberi és a 2020. februári londoni késeléses merényletek elkövetői szintén feltételes szabadlábra helyezett elítéltek voltak. Ezért a brit kormány kezdeményezte a terrorista jellegű bűncselekmények elkövetőire vonatkozó ítélkezési és végrehajtási szabályok szigorítását. Láthatjuk tehát, hogy egyáltalán nem minősül idegennek a szigorúbb büntetőpolitika irányába való elmozdulás Európában sem. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat olyan büntetőjogi megoldásokat vezet be, amelyek a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő, arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. Egy olyan helyzetet kell tehát a jogalkotónak, vagyis nekünk, az Országgyűlésnek kezelnie, amely során a már nevezett jogintézmény társadalompolitikai szerepe és a társadalmi igazságosság kérdése kerül szembe egymással. Ez most, tisztelt képviselőtársaim, a mi feladatunk, az, hogy az emberek igazságérzetének a helyreállítása mellett tegyünk közösen hitet. Magyarországon az elkövetőknek nem jutalom, hanem büntetés jár. Ennek a fényében tisztelettel ajánlom baloldali képviselőtársaimnak is, hogy majd a végszavazásnál fogadják el a benyújtott törvénymódosító javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK:
