Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Napirend utáni felszólalás: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
904 Ezenkívül jelezném még, hogy a Pp.-ben a módosítás előtt is megvolt - ezt Gyüre képviselő úrnak a második érdemi hozzászólásában felvetettekre mondom - a személyes meghallgatás lehetősége, tehát ez ebből a szempontból nem újdonság, ugyanakkor jelezném, hogy kifejezetten bírói kezdeményezés volt az, hogy a jogi képviselővel eljáró fél esetén is legyen meg a hiánypótlás lehetősége. (Dr. Gyüre Csaba közbeszól.) Tessék? (Dr. Gyüre Csaba: Fel vannak háborodva a bírák emiatt! - Az elnök csenget.) Hát, akkor bírája válogatja ezek szerint, de jelezném, hogy ezeket nem mi magunk találtuk ki, e tekintetben ez kifejezetten bírósági oldalról érkezett. Bízom benne, hogy valamennyi kérdésre válaszoltam. Nagyon örültem volna, ha hallják például a joggyakorlat egységével kapcsolatos válaszomat az ellenzéki képviselő urak, és nagyon fontos lenne még egyszer, talán nem utoljára elmondani, hogy a bírói függetlenség féltése kapcsán bírót személyében támadni, mondjuk, legalábbis álságos dolog. Ja, azt elfelejtettem említeni, hogy Sebián-Petrovszki képviselő úr nyilvánvalóan annyira tisztában van a megválasztott kúriai elnök személyével, hogy nem tudja, ő büntetőügyben sosem járt el, tekintettel arra, hogy közjogi helyettese volt a legfőbb ügyész úrnak. Tehát mint ilyen, a személyes típusú érveléseknél, mondjuk, egy picit alaposabban fel lehetett volna készülni. Ugyanez a megközelítés volt egyébként a munkásságával kapcsolatban, ez az alaposság, ez a tárgyilagosság és tényszerűség megfigyelhető az ellenzéki padsorokban. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. Napirend utáni felszólalás: A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek. Értelemszerűen csak annak tudok adni szót, aki jelen van az ülésteremben. Ennek megfelelően napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: „Tovább a demokrácia felszámolása útján” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnám azt, amit kettő nappal ezelőtt elkezdtem, amikor is arról beszéltem, hogy Varga Zsolt András kinevezése miért jelent veszélyt a demokráciára, és miért nem jelentett demokratikus megoldást az, hogy őbelőle a Kúria elnöke lett. Az előző vitában éppen Hajas Barnabás államtitkár úr ecsetelte azt, hogy miért bíró az alkotmánybíró is, és miért végez olyan munkát, ami igenis feljogosítja őt arra, hogy ő a Kúria elnökeként ténykedjen. Hát, álláspontunk szerint ez egyáltalán nem igaz. És mi az alapvető különbség a kettő között? Az, hogy az alkotmánybírót a politika választja, a politika nevezi ki. Az elmúlt tíz esztendőben jórészt a Fidesz-KDNP-nek kétharmada volt, ez azt jelenti, hogy egyedül tudott dönteni az alkotmánybírák személyéről, és egyedül tudott olyan bírákat kinevezni az Alkotmánybíróságba, akik odakerülhettek. És hát, mit ne mondjunk arról, hogy valóban oda politikusok is kerültek, hiszen országgyűlési képviselő, volt miniszter került kinevezésre, és igenis, a politika áthatotta az alkotmánybírák kinevezésének a folyamatát, és ez sokszor messze felülírta a szakmai álláspontot is. Tehát egyértelmű az, hogy az alkotmánybíró, akinek egyébként más feltételeknek is kell megfelelni a kinevezése során, mint egy bírónak, a politika világából jön, és onnan neveződik ki a politikusok által, a politikusok adnak neki felhatalmazást, és egyértelmű az, hogy akik kinevezésre kerültek, azoknak a Fidesz-KDNP adta a meghatalmazását, szinte kivétel nélkül csak az ő támogatásukkal kerültek kinevezésre. Ezzel szemben egy, a bíróságokon dolgozó bíró nem a politika világából jön, nem a politika nevezi őt ki, hanem igenis pályázatot nyújt be mint szakmabéli a bírósági önigazgatási szervekhez, akik őt majd meghallgatják, akik majd minősítik a jogszabályban meghatározott pontrendszer alapján, és ezek alapján kerül felterjesztésre, és Áder János köztársasági elnök úrnak egyedül és kizárólag csak
