Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:

902 érdekes, hogy egy jogelméleti vita hirtelen megfordul, és az - idézőjelben - fideszes jelölt ellen érvelők akár tudtukon kívül Schmitt érveit veszik elő az alkotmánybíráskodás és a bíráskodás közötti éles különbségről. (16.30) Ha azonban az alkotmánybíró tényleg nem bíró, akkor nem csupán Varga Zsolt András kinevezése, de az egész kelseni alkotmánybíráskodás modellje ellen is fel kellene szólalniuk.” Tehát ez egy szakmai kérdés, higgyék el! Ítélkező tevékenység, bíráskodás, arról nem beszélve, hogy a Kúria megválasztott elnöke 900 egyedi bírói ítélet alkotmánybírósági felülvizsgálatában volt előadó bíró. Nagyon kevés olyan bíró van ma a bírói karban rajta kívül, csak olyan, akinek szünetel a bírói jogviszonya, aki kúriai ítéletet már felülvizsgált. És nagyon fontos, hogy eljutottunk ahhoz a kérdéshez, amit Sebián-Petrovszki képviselő úr felvetett, hogy valahogy biztosítani kéne az ítélkezési gyakorlat egységességét. Jó napot kívánok! Az Alaptörvényben benne van: a Kúria feladata. Én hozzáteszem, hogy a Kúria elsőrendű feladata, sőt ez teszi a Kúriát Kúriává. És épp azért, mert észlelte a jogalkotó, a tavalyi évben bekerült a jogegységi panasz intézménye, mondjuk úgy, a bírósági igazgatáshoz kapcsolódóan, illetve az egyes eljárásjogi törvényekbe bekerült, azért, hogy a felek tudják kezdeményezni a jogegységi panaszeljárásban az ítélkezési gyakorlat széttöredezettsége okán jogaik érvényesítését. Vagyis konkrét ügyre, felekre kiterjedő hatállyal, felek indítványára történjen meg a jogegységesítés, és ez ne a bíróságon múljon. Nagyon érdekes volt hallani, hogy a T/11900. számú, tárgysorozatba vett polgári perrendtartásról szóló javaslat - aminek elfogadásával, ugye, megszületett a Pp. - vitájával összefüggésben érdekes módon az MSZP, illetve a Jobbik vezérszónoka felhánytorgatta, hogy nem volt vita. Tisztelettel mondom, hogy módosító javaslatot valamiért a parlament informatikai rendszerében ezen pártoktól nem látok, tehát azért nem biztos, hogy ez a felvetés annyira megalapozott. És akkor szépen, abban a sorrendben, ahogy elhangzottak a hozzászólások, szeretnék részleteiben válaszolni. Tájékoztatom Gyüre képviselő urat, hogy 2015-ben a Németh János professzor úr által készített szakértői anyag jelentős része bekerült a polgári perrendtartás benyújtott szövegébe, az elfogadottba. Ha kívánja, akkor szépen, egyenként ezen végig lehet menni. Én azt gondolom, hogy amit a kodifikációs folyamatról képviselő úr mondott, az egy meglehetősen sajátos és egyoldalú megközelítés. És szeretném jelezni, hogy egyébként meghallgattuk a jogalkalmazókat. Tudni kell azt, hogy egy új eljárási törvényről beszéltünk, és ugye, a Pp.-vel kapcsolatban, szemben a Be.-vel, szemben a hatósági eljárási törvénnyel, az Ákr.-rel vagy szemben a Kp.-val az a nagy különbség, hogy annak alapvető dogmatikai rendszere - most nem az egyes technikai szabályok, a dogmatikai rendszere - ’52-től a 2016-os Pp.-elfogadásig érdemben nem változott. Magyarán, jogintézmények tekintetében volt egy nagyon erőteljesen kialakult megszokás, megrögződés. Sőt, itt egy nagyon érdekes dolog - úgy tudom, képviselő úr családjában is van bíró -, hogy a polgári peres bírók a mai napig, illetve az új Pp. elfogadásáig egy régi, utoljára a ’70-es években kiadott Pp.-kommentárt szerettek alkalmazni. Háromkötetes, fekete Pp.-kommentár, aminek egyébként a tételes szabályokhoz nem sok köze volt, azonban az eljárásjogi dogmatikai kérdésekben egy nagyon markáns megvezetést adott a bíróknak. Na már most, amikor ez az eljárásjogi dogmatikai környezet változott meg gyökeresen, szemben a büntetőeljárással, amiről azt lehet mondani, hogy viszonylagos gyakorisággal, két évtizedes gyakorisággal megújított a jogalkotó, a hatósági eljárásjogi törvény ugyanúgy nagyságrendileg másfélkét évtizedenként megújításra került - a közigazgatási perre vonatkozó szabályok nem voltak, nemhogy hatvan évig nem voltak hatályban, a rendszerváltozás után a Pp. XX. fejezete is többször jelentősen módosult, és került elfogadásra az új közigazgatási perrendtartásról szóló törvény -, egyértelműen kiderült az, hogy sokkal adaptívabb volt ezen eljárási törvényeket alkalmazók köre, lett légyen szó bírói jogalkalmazásról, lett légyen szó ügyészről, lett légyen szó jogi képviselőkről. És igen, ezért időt igényel, időt igényelt az új Pp. intézményének a bevezetése. És itt érdemes megjegyezni azt, hogy mi sem mutatja jobban, hogy az újtól való félelem vagy aggódás vezette a keresetlevél előterjesztésének a csökkenését, mint az, hogy ’19-ben már ugyanannyi per indult, mint ’16-17-ben. Tehát a ’18. év első négy hónapjában volt egy súlyos vagy egy látványos statisztikai csökkenés, és érdekes megjegyezni azt, hogy azok a számok sem fedik a valóságot, amelyek 30 meg