Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
896 Azonban mondanék egy-kettő olyat - kettőt emelek ki -, olyan negatívumot vagy kérdést, vagy problémát, amit ebben a javaslatban még mindig felfedezünk és látunk. (16.00) Az egyik ilyen, hogy azt állítja a törvényjavaslat valamelyik paragrafusában, hogy azok a bontóperek egyszerűbbek lesznek vagy könnyebbek lesznek, ahol egyébként semmiben nincs közös megegyezés. Mi nem látjuk ezt ebben a törvényjavaslatban, hogy mi erre a garancia, hogy ezek tényleg könnyebbek lesznek. Állít ilyet az indoklás, vagy mi találtunk ilyet, de nem látjuk ennek a törvényszövegben megjelenő garanciáját, hogy így mondjam. Ha ez így van, akkor ez természetesen megint feliratkozik a törvény pozitív pontjai közé, hogy így mondjam, de mondom, ezt mi nem látjuk magában a szövegben. Vagy van egy olyan módosítás, hogy a keresetváltoztatás, viszontkeresetváltoztatás vagy ellenkérelem-változtatás kapcsán, az ezekkel összefüggő perfelvételi nyilatkozatokat, tehát ha olyan nyilatkozatot tesz az illető, amit csak bírói felhívásra tehetne meg, de ő mégis megteszi ezt, akkor az így tett nyilatkozat hatálytalan lesz. Mi ezt nem látjuk például jogosnak vagy igazságosnak, hogy így mondjam, szerintünk ez teljesen indokolatlan korlátozás. Tudnék még ilyeneket mondani, azonban ennél sokkal fontosabb a szakmai pozitívumok és negatívumok mellett vagy azon túl az az általános, a kormánynak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáállása, és hogy abban hogyan jelenik meg ez a javaslat. Még mindig úgy néz ki, hogy a kormány nem érti, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága nem pusztán azon múlik, hogy hány darab per vagy hány darab eljárás van, vagy milyen gyorsan érnek ezek véget, hanem ennél sokkal fontosabb mutató lenne, hogy az állampolgárok, akik azokat indítják, vagy akik benne vannak ezekben az eljárásokban, úgy érzik-e, hogy az ügyükben jó döntés születik, megalapozott-e az a bírói döntés, jó minőségű-e az a döntés. Ezen bírói döntések minőségének az egyik alapvető szempontja a kiszámíthatóság, az, hogy a döntés tulajdonképpen előre kalkulálható, világos szabályok vannak, azt világosan lehet alkalmazni, csak a jogilag releváns tényeket veszi figyelembe, és a többi. De a gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben ezen a téren romlás tapasztalható, mégpedig azért romlás, mert számos felmérés is van, tehát ténybeli kutatás is, és vannak szubjektív jelzések is az igazságszolgáltatás felől, hogy a külső-belső ráhatás a bíróságokra, a bírók ítélethozatalára, döntésére, az jelentőssé vált. Külső ráhatásnak gondolom az igazságszolgáltatási rendszeren kívüli akár politikai nyomást, és belső nyomásról is tudok beszélni, vagy belső, a függetlenségüket érintő problémákról. Erről sokat beszéltünk más törvények kapcsán is és más ügyek kapcsán is, de azért itt is rögzítenünk kell, hogy akarunk egy jó és hatékony igazságszolgáltatást, de közben a bírák függetlenségét folyamatos kihívások érik. Tudjuk, hogy mi zajlik ebben az országban. Két nappal ezelőtt választottunk úgy, vagy választott a tisztelt Ház a Fidesz nyomására egy új kúriai vezetőt, az új főbírót, akinek semmilyen ítélkezési tapasztalata nincsen, egyetlenegy kritériuma az volt, hogy közel tíz évig Polt Péternek, a legfőbb ügyésznek volt a jobbkeze, szolgaian végrehajtva az utasításokat, a különböző, Fideszhez kötődő vagy Fideszhez közel álló cégekhez kötődő ügyekben nem járt el, és ez mind az igazságszolgáltatás működését, hatékonyságát, megítélését, a bírák munkáját érinti. Nyilván azt fogja mondani államtitkár úr, hogy ennek a konkrét törvénynek itt előttünk ehhez kevés köze van, ebben van igazság, de ha az igazságszolgáltatás állapotáról beszélünk, arról, hogy hogyan tehetjük azt jobbá és hatékonyabbá például ezzel a törvénnyel, akkor beszéljünk erről is. Igenis, a függetlensége a bíráknak és az igazságszolgáltatásnak veszélyben van, igenis, ez romlik, és ezek a történetek is az elmúlt időszakban erről szóltak. Egy szó, mint száz, tehát ebben a rendszerben, ebben a politikai hangulatban kell értelmezni ezt a törvényjavaslatot, ami itt van a Ház előtt, és mondom, a számos hibajavító törekvés mellett nagyon súlyos problémák vannak az igazságszolgáltatás működésével, és nagyon súlyos problémák vannak azzal, hogy a kormány ezeket a hibákat és ezeket a helyzeteket hogyan kezeli, és a maga arroganciájával hogyan jár el ezekben az ügyekben, és hogyan torzítja el azt a rendszert, hogy a végén az állampolgároknak egyszerű és hatékony igazságszolgáltatási rendszer működjön. A DK-nak ez a fő problémája ezzel a törvénnyel és ezzel a helyzettel, tehát számos konkrét szakmai probléma mellett azzal a politikai helyzettel, amit okozott ez, ahogy önök ezt annak idején elfogadták, és ahogy ezt kezelik. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK:
