Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:

891 végzettséggel nem rendelkező ügyfél azt kitöltse, amennyiben ezzel viszont mindenki elballagna a bíróság panaszirodájába, azzal ellehetetlenítené a bíróságokat, és nyilván nem is erre jöttek létre. A kamarai elnök úr egyértelműen az ügyvédi kamarai tagság keserű szájízéről beszélt az új polgári perrendtartással kapcsolatban. Kifogásolta továbbá, hogy statikus szemléletű az új Pp., pertaktika alkalmazására nincs lehetőség, és ez az igazság kiderítését is meghiúsítja. Az összes bizonyítékot ki kell tenni ugyanis a per elején az asztalra, és az alperes ezek alapján előnyösebb helyzetbe kerül. Továbbá rengeteg felesleges dolgot követel meg az új polgári perrendtartás, ami nagy pluszterhet jelent az ügyfélnek, az ügyvédnek és együttesen a bíróságnak is. De most nézzünk egy kis statisztikát is! Bánáti úr állította, hogy gyakran fordul elő a kereset visszautasítása. Az Országos Bírósági Hivatal szerint 2018 első négy hónapjában a befejezések 37,5 százalékát a visszautasítások tették ki, szám szerint 6893 befejezésből 2892 visszautasítással végződött. Egyúttal viszont 30 százalékkal csökkent a benyújtott keresetek száma, mivel a perfelvételi szakasz az új Pp.-ben túl bonyolultra sikeredett, csökkent az ügyek száma, sokan hiába fordultak az ügyvédekhez, sokan nem fogadtak el új kereset beadására irányuló megbízást. Na, és most akkor térjünk vissza egy kicsit arra, hogy mi is volt a megfogalmazott célja az új polgári perrendtartásnak: az anyagi jogok hatékony érvényesítését elősegítő új szabály, áttekinthető, koherens, a technikai vívmányokra figyelemmel lévő szabályozás, amely megkönnyíti a jogkereső állampolgárok és a szakmai közösség helyzetét. Hát, akkor felteszem a kérdést: a gyakorlati tapasztalatok alapján megvalósultak ezek a célok, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket? Egyértelműen kimondhatjuk: nem. Gyakorlatilag az ügyfelek számára, az ügyvédek számára és a bírák számára is rosszabb, szinte minden területen az a vélemény, hogy az 1952. évi III. törvény jobb volt, mint a jelenlegi szabályozás, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Rákosi-kor jogalkotói jobbat tudtak alkotni, hiszen azt a törvényt folyamatosan változtatták, és 2016-ra szinte száz százalékban kicserélődtek a szabályai. De mi is lenne a törvény valódi célja? Nyilván az, hogy az ügyfelek minél gyorsabban, minél hatékonyabban tudják az igazságszolgáltatás rendszerét igénybe venni, és minél hamarabb tudják jogaikat, követeléseiket érvényesíteni. Álláspontom szerint ez egyáltalán nem sikerült ezzel a törvénnyel. De nézzük, hogy a mai törvényjavaslattal lesz-e előrelépés! Egyben biztos vagyok: hogy módosításra szükség van - egyébként erről Varga Judit miniszter asszony is beszélt az Igazságügyi bizottság ülésén, ahol elmondta, hogy bizony több sebből vérzik, és sok időre, sok módosításra van szükség, hogy helyre legyen téve ez a Pp. Tehát egy biztos: hogy szükség van a módosításra. Sok bíró, ügyvéd szerint sokkal jobb megoldás lenne, ha az Igazságügyi Minisztérium beismerné azt a hibát, amit ezzel a törvényalkotással elkövetett, és hatályában visszahozná a régi Pp. szabályait. Szóval, lépünk-e most előre ezzel a módosítással, amely ide beadásra került? Talán igen. Nem kívánom részletesen is ismertetni a változásokat, egyet emelnék ki a megfogyatkozott időmre tekintettel, mégpedig hogy mi fájt a legjobban az ügyvédeknek, az ügyfeleknek, ez pedig a hatalmas számú visszautasítás volt. Hozzányúl-e a kormány ezzel a javaslattal? Igen, hozzányúl. A tervezet 77. § 3. pontja kimondja - és erre az államtitkár úr is utalt az expozéjában -, hogy a Pp. 176. § (1) bekezdés j) és l) pontja hatályát veszti. Mi is ez a j) és l) pont? A j) pont szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasíthatja, ha nem tartalmazza a polgári perrendtartás 170. §-ában megfogalmazott tartalmi elemeket, illetve nem csatolta a felperes a 171. §-ban előírt mellékleteket. Miről is szól a 170-171. §? Hogy miket kell csatolni a keresetlevélhez, illetve hogy miket kell tartalmaznia a keresetlevélnek. Tehát ezt még akkor sem kell alkalmazni, akkor sem kell az elutasítást alkalmaznia most már a bíróságnak az új szabályozás szerint, ha ügyvéd nyújtja be a keresetet, és ez valóban úgy van, ahogy az államtitkár úr mondta, hogy ezt még a régi Pp. sem tartalmazta, hiszen el kellett utasítani az ügyvéd által beadott keresetet, amennyiben a polgári perrendtartás 121-124. §-aiban foglalt feltételeknek nem felelt meg. Az, hogy kinek felel meg jelen pillanatban a jogszabály, az egy kérdés. Az államtitkár úr elmondta, hogy a jogalkalmazói visszajelzéseket vették figyelembe. (Az elnök csenget.) Egy mondatot mondok még, elnök úr. Én azt gondolom, hogy itt valóban az ügyvédek véleményét figyelembe vették, a bírákét azonban nem; nem biztos, hogy a visszalépés jobb.