Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
883 tíz évvel ezelőtt, köszönhető annak, hogy az elmúlt években milyen eredményeket értünk el; köszönhető a 2019-es év folyamatainak is. Mélységesen vitatom Mellár képviselő úr azon megállapítását, amely szerint ugyanaz a helyzet most, mint tíz évvel ezelőtt, hiszen akkor is gazdasági visszaesés volt, most is, akkor is növekedett az adósság, most is. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak, emlékeztetnék mindenkit arra, hogy a magyar állam finanszírozási képessége, az adósságráta, a hiány szintje, az adósság szerkezete teljesen más. Emlékeztetnék mindenkit arra, hogy tíz évvel ezelőtt mi voltunk az egyetlen európai uniós ország, aki csatlakozása óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárásban volt. Magyarország volt az az ország, amely a gazdasági válság hatására az elsők között volt kénytelen a piaci finanszírozás helyett IMF- és európai bizottsági finanszírozást igénybe venni. Magyarország volt az az ország, akinek piaci módon nem szívesen adtak hitelt, vagy egyáltalán nem adtak hitelt - ezt tükrözte a „befektetésre nem ajánlott” kategória -, és arra is mindenkit emlékeztetnék, hogy ma ezzel szemben Magyarország mind az adósbesorolás szempontjából, mind a finanszírozás helyzete szempontjából teljesen más pozícióban van. Ennek köszönhető - ideértve tehát, ismétlem, a 2019-es évnek köszönhető -, hogy ma, amikor az említett jelentős gazdasági válsággal nézünk szembe, akkor a 2010 előtti időszakkal ellentétben most nem adóemelésekről tudott dönteni a kormányzat és az Országgyűlés, hanem adócsökkentésekről, ma nem támogatások, kiadások csökkentéséről döntött a kormány, hanem kiadások növeléséről, és mindezt úgy tudta megtenni, úgy tudta ideiglenesen a hiány szintjét és az államadósság-rátát növelni, hogy a bizalom a magyar gazdaságban megmaradt. Ezt jelzi az, hogy ugyan nehéz időkben vagyunk, de emlékeztetek mindenkit arra, hogy a hitelminősítők is, akikkel sok vitánk volt, továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában tartják Magyarországot, sőt egyedülálló módon a Moody’s még javított is a magyar állam megítélésén. Azt gondolom, hogy számos területen sok feladat van még előttünk mind az egyes nagy állami kiadási területek ügyeit illetően, mind a mostani válság problémáinak kezelését illetően, minél több munkahely megvédése és a járvány miatt megszűnt munkahelyek újrateremtése érdekében, de ehhez jó alapot jelent az előző évek gazdálkodása, jó alapot jelent a 2019-es költségvetés végrehajtása is. Mindezeket figyelembe véve jó szívvel ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek a zárszámadási javaslat későbbi elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/13257. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Megadom a szót Hajas Barnabás államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének, aki expozéját innen, az emelvényről fogja elmondani. Megvárjuk, míg államtitkár úr felérkezik. (Megtörténik.) Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, a Pp. 2018. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a több mint hatvan évig hatályban volt, polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, ahogy szoktuk nevezni, az ’52-es Pp.-t. A Pp. számos újítást vezetett be annak érdekében, hogy kiküszöbölje az ’52-es Pp. alkalmazása során felmerült problémákat, s megteremtse a perjogi szabályozás koherenciáját. Ennek érdekében a
