Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
865 Az egyszeri segély is meglehetősen furcsa képet mutat. Ott évek óta 600 millió forint az a keretösszeg, amellyel bír ez a konstrukció. Itt egy picivel többet fordítottak, 615 millió forintot. Viszont itt is ugyanaz a helyzet áll fönn arányában: mintegy 46 165 ember fordult kérelemmel, és mindösszesen 32 756 kapott. A múlt évben tettünk javaslatot arra, hogy tulajdonképpen még a költségvetést se kell hozzá módosítani, a nem létező nyugdíjkasszát sem érintené, de néztünk hozzá valamilyen lábat, hogy honnan lehetne finanszírozni, megemelni akár a méltányossági emelést, akár az egyszeri segélyt. Talán az egyszeri segélyre még nagyobb szükség is van, mint a méltányossági emelésre, hiszen számtalan olyan idős ember kerül váratlan helyzetbe, legyen ez egy betegség, egy tartós betegség, vagy valamely társ elvesztése és a temetési költségek finanszírozása, ahol szükség van az egyszeri segélyre. Ezzel szemben rezsiutalványokat fizettek az előző évben. Többen hivatkoztak rá, erre a 9 ezer forintra. Mi döbbenettel láttuk vagy hallottuk azt a híradásokból... - hiszen érdemleges tájékoztatást a kormánytól soha nem kapunk, rendszerint közadatigényléssel kell fordulni a kormányhoz, de nemegyszer volt rá példa, hogy még perre is kellett vinni a dolgot, hogy adatokhoz jussunk. Csak megjegyzem, a legutolsó állománystatisztikai adat 2017-es, amely az interneten elérhető, a nyugdíjállomány-statisztikáról beszélek. És láss csodát, Alaszkától Ausztráliáig, Új-Zélandtól Dél-Amerikáig postáztak ki rezsiutalványokat, mikor mindenki tudta, hogy ezt nem fogják beváltani, nincs hol beváltani. Nekem ne mondja senki azt, hogy az Ausztrália déli részén élő, de magyar származású magyar állampolgár, esetleg magyar nyugdíjat vagy résznyugdíjat kap, rá lenne utalva a háromszor 3 ezer forintos rezsiutalványra. Kiderült a közadatigénylésből, hogy 28 ezer főnek igazából nem is tudták folyósítani, nem tudták kézbe adni, és ennek összege több mint 250 millió forint volt, és, kapaszkodjanak meg, több mint 50 millió forintba került csak a postaköltség. Amikor megnéztük, hogy a rezsiutalványok visszaváltása, érvényesítése kapcsán milyen differenciák vannak, akkor pedig az derült ki, hogy mintegy 48 ezren nem is váltották be ezeket a rezsiutalványokat. Ott is megmaradt 433 millió forint - 433 millió forint! Csak megjegyzem, hogy ez majdnem kétharmada annak az összegnek, mint amennyit az egyszeri segélyre lehet folyósítani. Ebből adódóan azt is gondolom, hogy az a 12,2 milliárd forint, amelyet a rezsiutalványra fordítottak, bizony-bizony sokkal jobb helyre is mehetett volna, és utólag is lehetett volna még ezen a helyzeten javítani vagy korrigálni. Egyébiránt ebben az évben is éltünk ezzel a lehetőséggel, hiszen az látszik most már, és többször hangot is adtam ennek, hogy véleményem szerint, véleményünk szerint elhibázott az inflációkövető nyugdíjemelés technikája. 2017 óta egyértelműen látszik, hogy drasztikusan leszakadnak a nyugdíjak a bérektől. Ma már sajnos úgy néz ki a képlet, hogy az átlagos nettó bérnek mintegy 50-52 százalékát teszi ki az átlagnyugdíj mértéke. Ez jó néhány évvel ezelőtt még bőven 60 százalék fölött volt, sőt megkockáztatom, talán 2009-2010 környékén ez elérte a 70 százalékos rátát. Ez a múlt évben 52 százalékos volt. Világos, hogy ez az inflációkövető nyugdíjemelési technika konzerválja gyakorlatilag minden nyugdíjas helyzetét. Aki kevés nyugdíjból él, vagy a múlt évben kevés nyugdíjból élt, gyakorlatilag azt jelenti számára, hogy a jövő évben is borzasztó kevés nyugdíjból fog élni, mert csak annyival fogják megemelni a nyugdíját, mint amennyi a pénzromlás mértéke, az infláció mértékével. Ráadásul az is látszik, hogy a nyugdíjasok fogyasztási szokása eltér a társadalom egészétől. Az ő fogyasztásukban például az élelmiszer sokkal nagyobb súlyt képvisel, a lakásfenntartás arányai magasabbak, mint a lakosság egészéé, és pontosan az inflációt növelő tényező az élelmiszerárak növekedése; 7,7-7,8 százalékos most már hónapról hónapra, de bizonyos termékeknél mértünk 40 százalék fölötti inflációs rátát is, egy év távlatáról beszélek természetesen, nem az előző hónaphoz viszonyítva. De általában a húsfélék közel 10 százalékkal, tej, tejtermékek közel 8 százalékkal, most termékcsoportokról beszélek természetesen, nem egy-egy termékről, ilyen rátákkal, 8 százalékos a tejtermékeknél, a húsnál 10 százalék körüli inflációs rátát mér a Központi Statisztikai Hivatal. (13.30) Ebből adódóan ez azt jelenti, hogy az alacsony nyugdíjjal rendelkező, kevés nyugdíjjal rendelkező honfitársaink borzasztó nehéz helyzetbe kerülnek, és hiába nyújtunk be indítványokat, a kormánypárti képviselők a bizottsági szakaszban rendre leszavazzák, és nem is látunk esélyt arra, hogy
