Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT (Fidesz):

862 Az elmúlt időszakban, figyelve itt a vitát, néhány költségvetési stratégiai tanácsot kaptunk. Az egyik ilyen tanács, amely elhangzott, az egy 2003-as időszakra visszavetítő tanács volt, hogy ami van a költségvetésben, mindent költsünk el, sőt akár annál többet is. Tudjuk, ez nem jól működött; ígérni lehet, egy évig lehet tartani a szavunkat, de hosszú távon az nem működik. És a későbbiekben erre majd még visszatérek. A másik költségvetési stratégiai tanács úgy hangzott, hogy vegyünk föl hiteleket, vegyünk föl finanszírozásokat, bővítsük az államadósságot, növeljük azt, és abból tartsuk fönn a különböző elemeket, mert tudjuk, hogy fejlesztésre szükség van, a bérek rendezésére szükség van, és a gazdaságot pörgetni kell és előre kell vinni. Ez sem működött, ez a 2006-2008-2009 közötti időszakot jellemezte. És ma elhangzott egy új elem, amelyen én meglepődtem, még ilyet nem hallottam, hogy ha a költségvetésben többlet képződik, azt ne költsük béremelésre, ne költsük fejlesztésre, ne költsük innovációra, hanem halmozzuk fel és tartalékoljuk. Én úgy gondolom, hogy ez alapjában véve a költségvetés-alkotás szabályait sérti. Mire gondolok? Valamikor volt a státuszjellegű tervezési időszak, ez azt jelenti, hogy meg lehetett mondani előre, hogy három év múlva mennyi lesz, mondjuk, az euró árfolyama, és arra egy költségvetési tervet jól össze lehetett rakni. De ezt el kell felejtenünk, most folyamat van, és mindig az aktuális feladatokra és gazdasági mozgásokra kell reagálni. Eszembe jut egy 2002. júniusi beszélgetés, két bankvezető tárgyalt egymással; ugye, emlékszünk, akkor történt a forint sávszélesítése. Mindenki arra számított, hogy gyengülni fog a forint, és majd ebből eredően kell gazdasági előnyökre szert tenni, például az exportot erősítjük a magyar cégek esetében, és növeljük a külföldről bejövő befektetéseknek a számát, arányát. Nem ez következett be, a forint igenis erősödött, nem gyengült, ennek hatására nagyon sok magyarországi gazdasági társaság, cég akkor tönkrement. Most költségvetést tervezni úgy, hogy fix és státuszjellegű, állandó, nem lehet; nyilván minden mozgásra, amely keletkezik, reagálni kell, legyen az egy Covid-válság, legyen az egy gazdasági visszaesés például a turizmusban, vagy legyen az egy innovációsfeladat-ellátás. Én egy dolgot tudok: amikor nagy, neves nemzetközi multi vállalatok Magyarországon folytatják továbbra is az innovációt, a befektetést, gyáregység jön Miskolcra, gyáregység épül Debrecenben, akkor stabil az ország gazdasága, és a befektetők bíznak Magyarországban. (13.10) Néhány konkrét téma a költségvetéshez. Az egyik a befektetés, vállalkozás, bővítés, fejlesztés magyarországi cégek számára. Meg kell nézni a társaságiadó-törvény elmúlt években fennálló adó-, adókedvezmény-struktúráját. Utalnék itt a fejlesztési támogatásokra, amelyek adócsökkentő tényezőként számolhatók el. Utalnék itt arra, hogy a felzárkózásra ítélt vagy gazdaságilag élénkítésre váró vidékeken 65 százalék mértékű elszámolási lehetőség hat év alatt fennáll. Utalnék arra, hogy az energetikai hatékonysági beruházásokat szintén ilyen mértékben a társasági adó 70 százalékáig támogatja az adórendelet, és utalnék arra, hogy az innovációs fejlesztések, valamint a beruházási hitelek kamata kis-közepes vállalkozásoknál kiemelten támogatott és segített. Úgy gondolom, hogy az adózási kérdésekben az ilyen befektetés-, beruházástámogatás mindenképpen a munkahelyteremtést segíti és hozza előre. A másik téma a családpolitika - ez örök gondolat. Mitől jó a családpolitika? Miért jó az, amit csinálunk? Én csak egy dologra hívnám fel a figyelmet. Meg kell nézni, hogy azokon a településeken, ahol mindig probléma volt az elöregedés, a fiatalok elvándorlása, a munkahely meg nem léte, most jelen pillanatban nincsenek eladó ingatlanok, és ez a magyarországi települések, főleg a vidéki települések nagy részére igaz. Pont a családpolitika, a családpolitikai támogatás segíti azt, hogy a fiatalok ott maradnak a helyszínen, ott jelentenek friss munkaerőt, ami nagyon fontos, és ott gondolják a jövőjüket. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a családpolitika ilyen mértékben, valamennyi magyar családot érintve tud segíteni, úgy gondolom, jó irányba tartunk. A másik téma az önkormányzatok kérdése. Mindig felvetődik ez, hogy elvonás, mit vontunk el, hogyan és mint csináltunk, mit jelent a költségvetés, miben segíti, miben nem segíti az önkormányzatokat. Szeretném mondani az önkormányzat, az önkormányzati vezetők véleménye alapján: az önkormányzatok köszönik szépen, jól vannak, működnek és dolgoznak. Ahol probléma van, ott minden esetben megvan a kormányzat segítsége. A Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkársága bármikor segít és működik. Meg kell nézni, csak egy összehasonlító szám, hogy mondjuk, tíz évvel korábban mennyi önkormányzati csőd volt, és most mennyi van. Nincs olyan