Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
860 mutatószámát produkáljuk a költségvetés szerkezeti átláthatósága tekintetében. Ez a jelentés nem egy hivatalos dokumentum. Ez a jelentés nem veszi számba az Európai Unió tagállamait. Ez a jelentés egy magyarországi szervezet szubjektív véleménye alapján állt össze. A Magyarországról adatokat adó szervezet, a magyar partner egy olyan szervezet - nézzék meg a honlapját, keressenek utána -, amelynek megrendeléseket baloldali pártalapítványok adtak. Tehát viszonylag egyszerű a politikai szálat felfedezni ebben a kérdésben. Elnézést, ha hosszúra nyúltam, egy dologra szeretnék még reagálni. Mellár képviselő úr azt mondta, hogy prociklikus gazdaságpolitikát folytattunk, a reálgazdaság tekintetében ez azt jelentette, hogy mindenki felélte a tartalékait. Ezt pont nem tudom értelmezni a reálgazdaság, a vállalkozások szempontjából. Ha túlzott kereslet volt az elmúlt években bizonyos területeken iparági vagy szolgáltatói szektorbeli cégek iránt, ez a túlzott kereslet náluk a jövedelem növekedését eredményezte, az ő tartalékaik növekedését eredményezte. A prociklikus-anticiklikus jelleg az államháztartás szempontjából értelmezhető. Az államháztartás most éppen hogy anticiklikus, hiszen a gazdasági válság miatt az említett nagyobb hiánnyal és most növekvő államadóssággal keresletet generálunk a vállalkozásoknak. (13.00) Ami pedig azt illeti, hogy ugyanolyan helyzetben lennénk, mint 2009-ben: ez tételesen nem igaz. Ha csak az államháztartást mondtam, akkor emlékeztetnék arra, hogy tíz évvel ezelőtt túlzottdeficiteljárásban voltunk, Magyarországot nem hitelezték; az akkori pénzügyi helyzetben épp hogy nem tudott segíteni a vállalkozásoknak az akkori kormányzat, hanem megszorító intézkedéseket hajtott végre, akkor volt prociklikus; és az adósbesorolásunk is némileg más volt, mint most. Azt hiszem, ég és föld a különbség, éppen ezért folytathatunk most teljesen más gazdaságpolitikát, mert az elmúlt években, így 2019-ben is megteremtettük ennek a gazdasági alapjait. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Most kettőperces felszólalásra megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőjének. Parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy elismerés és egy kritika. Elismerés illeti államtitkár urat, mert érdemben részt vesz a vitában, nem jellemző az önök kormányára ez. De én továbbra is becsülöm azt, hogyha valaki ki meri vonni azt a bizonyos kardot. Egy kritika: ha valaki az önök egészségügyi politikáját adott esetben méltatlan vagy jogos kritikával illeti, nem feltétlenül az orvosokról állít ki véleményt. Ezt a bolsevik típusú retorikát, kérem, hogy kiválóan felkészült szakemberként ne vegye át a kormányától, hiszen önöket újabban nem lehet kritizálni, mert „aki a kedves vezetőt szidja, az a pártot és a kommunizmust szidja” alapon önök visszaszórják ezeket a labdákat az érintettekre. Aljas dolog ez, ha érdemi politikai vitákat kívánunk folytatni. A pénzügyminiszter úr viszont a tranzakciós illeték kapcsán örömének adott hangot, miszerint bizonyos összeghatár alatt már nem kell tranzakciós illetéket fizetni. Államtitkár urat megkérem, hogy térjen ki majd a következőkben arra, hogy mégis miért nem tesznek semmit a tranzakciós illeték 150-200 milliárdos tömegének a nettó áthárítása ellen. Az érintett pénzintézetek beismerik, hogy áthárítják ezt, kisvállalkozásokon még utólag is behajtották papíron igazolt, levélben kiküldött módon a tranzakciós illetéket. Azt is látjuk, hogy cserébe Európa egyik legdrágább bankrendszerét tartják fenn Magyarországon, főleg az alacsony jövedelmű lakossági szegmens tekintetében. És azt is látjuk, hogy ennek a bankrendszernek a profitrátája nagyjából duplája a regionális átlagnak. Tehát a bankok Kánaánja van Magyarországon, érdemi kérdés tehát, hogy egy 150-200 milliárdos tétel tekintetében egy magát nemzetinek és patriótának valló kormány miért nem tesz semmit a saját honfitársaink megvédése érdekében. Úgy gondolom, hogy bármiféle nemzeti érzületből következő 1.0-s lépés lenne az, hogy ezeket az észszerűtlen és egyébként vérlázító folyamatokat megállítsuk, megvédjük a magyar ügyfeleket, fogyasztókat, honfitársainkat azoktól, akik amúgy is paradicsomi állapotokat élveznek Magyarországon. Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
