Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
839 finanszírozási protokollon keresztül történik, amely sem a betegeknek, sem a kórházaknak, de valójában az államnak sem jó. Ez a rossz finanszírozási protokoll ráadásul alulfinanszírozott kórházakat is jelent. A kettő következménye egy rendkívül rossz hatékonysággal működő egészségügyi ellátórendszer. Nem szabad elfelejteni, hogy 2019 volt az az év - és itt megint ismétlem magam -, ahol először ismerte el miniszter úr, hogy hányan halnak meg amiatt, hogy nem kapják meg a megfelelő ellátást. A rossz finanszírozási protokollok miatt jobban megéri ma Magyarországon - kapaszkodjanak meg! - egy lábat amputálni, mint megmenteni. Ezt a példát azért hozom fel, mert Magyarországon volt a legmagasabb a lábamputációk aránya az Európai Unióban. Értik önök is, ugye? Jobban megéri ma finanszírozás kapcsán egy kórháznak a protokollok szerint, ha annak az embernek, mondjuk, érszűkület miatt, cukorbetegség következtében levágják a lábát, mintha, mondjuk, ércserét végeznének egy bonyolultabb eljárással, és megmentenék azoknak az embereknek a lábát. Hasonlókat mondhatunk el a daganatos megbetegedésekről is, hiszen Magyarországon a legmagasabb a rák miatti halálozások aránya az Európai Unióban százezer lakosra vetítve. De itt mondhatnánk a magas vérnyomást, a cukorbetegséget, és sok-sok statisztikai adatot is felsorolhatnánk. Ahogy említettem már, ez a rossz finanszírozási rendszer viszont azzal jár, hogy a magyar állampolgárok befizetett járulékának és adójának egy része elveszik, hiszen azok nem hatékony módon kerülnek felhasználásra, és lényegében nagyon sok esetben nem is kapnak a befizetett járulékért szolgáltatást. Továbbra is problémát okoz a kórházak eladósodottsága, amelyet a 2019. évi költségvetés annak ellenére sem oldott meg, hogy az adósságállomány problémája ismert volt. Most beszélhetünk, visszahozhatjuk, hogy hány éves problémáról beszélünk, amikor az orvosbérek rendezéséről vagy az egészségügyi dolgozók bérrendezéséről beszélünk, de azt majd még egy későbbi felszólalásomban próbálom megtenni. Én csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet felszólalásomban, hogy mióta én reggel bejöttem ide, a parlamentbe, én nem hallottam képviselőtársaimtól, hogy ezzel a problémával olyan sokat foglalkoztak volna. (Nacsa Lőrinc: Mert a zárszámadásról van szó.) Ha ma Magyarországon megnézzük a felméréseket, hogy mit tartanak a legnagyobb problémának a magyar emberek - és ez évek óta így van, ez nem ’20 hozadéka, nem a járvány hozadéka, nem ’19-ről beszélünk, hanem hosszú-hosszú évek felmérései -, Magyarországon az emberek kétharmada folyamatosan azt mondja, hogy a legnagyobb probléma, amivel szembesülhetünk, az egészségügy helyzete, és pontosan azért, amit önöknek mondtam, hogy megszületésünktől a halálunkig végigkísér az egészségügy helyzete. Amit most tapasztalunk 2020-ban, pontosan ez világított rá a legjobban, hogy mennyire nem vagyunk felkészülve egy ilyen járványra, mennyire felkészületlen a kormányzat. Ha költségvetésről, forráselosztásról beszélünk, azért engedjék meg, amikor a mai nap is azt olvasom, hogy űrkutatásra fogunk egymilliárd forintot elkülöníteni, mondjuk, a szakképzési beruházásokból veszünk el, higgyék el, ez minden állampolgárnak bicskanyitogató, amikor ilyeneket olvas, hogy önöknek még mindig az űrkutatás. Remélem, gondolom, azért, mert oda készülnek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Valóban, a parlament életének, éves tevékenységének egyik legfontosabb témáját tárgyaljuk, hiszen nagyon sok pénz elköltéséről kell a kormánynak számot adnia az elmúlt időszakra vonatkozóan, hogy ezt hogyan tette, és miként zajlott le. Ha ezt a folyamatot jellemezni kell, akkor a mai nap alapján, kifejezetten itt a kormányzat és az Állami Számvevőszék elnökének hozzászólásaként én tulajdonképpen három szóval is tudom jellemezni. Az első, ami erről az egészről szól, a beszámolásról, magára a költségvetésre vonatkozó pénzköltés, az elvesztegetett lehetőségek éve volt 2019. A mindenről, amiről pedig egyébként beszámolnak, ott éppen azért, merthogy ez a helyzet kialakult, a miniszter úr sok mindenről beszélt, de az az érdekes, amiről nem. Tehát a nagy mellébeszélés zajlik mindeközben. Az Állami Számvevőszék
