Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

837 (10.40) BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Legelőször is Nacsa képviselő úrnak mondanék néhány mondatot. Azért azt szögezzük le, hogy ön nem tudja, hogy nekem mi fáj, és azt sem tudja, hogy a mi fejünkben mi van. Azért ön még nem tart itt. A másik: ön azt mondta a felszólalásában, ha munka van, minden van. Nem elegendő a munka, hogy az ember munkavállalóvá váljon, hanem megfizetett, jól megfizetett munkavállalóról is beszélünk. Ha a költségvetés zárszámadásáról beszélünk, akkor évek óta egy visszatérő problémája a költségvetésnek, hogy azt a gazdasági adatok ismerete nélkül, jóval előre benyújtja a kormány, így az gyakorlatilag költségvetési tippjátékként működik, nem valódi költségvetésként. Ez látható a jelenlegi, a 2019. évi zárszámadás esetén is, ahol részletes elemzéseket láthatunk arról, hogy a tervezett kiadások és bevételek hol, milyen módon maradtak el vagy éppen teljesítették felül a várakozásokat. Van azonban több olyan fontosabb terület, amelyet külön is érdemes kiemelni. És most engedjék meg, hogy pontosan azért, mert az év elején egy világjárvánnyal szembesülhettünk, most a második hullámot éljük meg, és a mai napi adatokat biztos önök is olvasták, hogy 48 honfitársunk halt meg, és most már 201 honfitársunk van lélegeztetőgépen, egyetlenegy ágazattal hadd foglalkozzak: ez a magyar egészségügy helyzete, az alapellátás helyzete. A zárszámadás hosszan fejtegeti a háziorvosi és fogorvosi letelepedési és a háziorvosi praxisjogvásárlási pályázat eredményeit. Nem részletezi az indokolás azonban azt, hogy a szerződést kötő háziorvosok közül hányan voltak azok, akik letelepedési pályázattal kaptak praxist maguknak, hány tartósan betöltetlen háziorvosi körzet került ezen pályázatok útján feltöltésre. Azért is nagyon fontos, mert majd részletesen kitérek, hogy hogyan is állunk most háziorvosok terén Magyarországon. A zárszámadás ír az alapellátás megerősítéséről és annak kompetenciájának kiterjesztéséről, mégis a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek folyamatos növekedése látható. Ezen tartósan betöltetlen körzetszám miatt ma már a fogorvosi körzetek esetén közel 900 ezer emberről, háziorvosok esetén pedig, még 2019-ről beszélünk, körülbelül 600 ezer emberről beszéltünk, aki napi szinten nem tudott hozzájutni az alapellátáshoz; most már több mint 720 ezer emberről beszélünk. Szóval, 2019-ben 600 ezer embert érintett, és bár minden alkalommal elmondja az EMMI illetékes előadója, hogy de helyettesítéssel ezek a körzetek is betöltöttek, azonban nem nehéz belátni, hogy heti néhány órás rendelés nem helyettesít egy olyan háziorvost, aki főállásban foglalkozik egy adott körzet lakóival. A háziorvosok ilyen nagy mértékű hiánya ráadásul az alapellátás körében végzett népegészségügyi programok sikerességét is aláássa, sokszor pont azokon a hátrányos helyzetű településeken, ahol ezekre a legnagyobb szükség volna. Az alapellátás valódi fejlesztése, a csoportpraxisok és a praxisközösségek kialakítása, a háziorvosok hatásköreinek növelése, a fogorvosi körzetek finanszírozásának rendezése mind elmaradt, és ezeket a kormány a költségvetés elfogadása után, év közben sem orvosolta 2019-ben sem. A zárszámadásban szereplő szép sorokkal ellentétben a valóság az, hogy az alapellátást nyújtókra egyre nagyobb teher nehezedik, egyre kevesebb orvosnak kell ellátni a magyar lakosságot. Ilyen körülmények között az alapellátás kapuőrszerepe nehezen biztosítható. A betöltetlen praxisok száma 2010 óta több mint a duplájára nőtt: 2010-ben 176 üres körzetről beszéltünk, míg 2018-ban már 402-ről, és a most ismert adatok szerint 560 fölött van azoknak a körzeteknek a száma, ahol napi szinten nincsen háziorvos. A tartósan betöltetlen praxisok aránya is nőtt a betöltetlen praxisokon belül, ez azt jelenti, hogy több mint hat hónapja nem találnak az adott körzetben háziorvost; ez 53 százalékról 61 százalékra nőtt. Az alapellátás ezek alapján egy olyan területe az egészségügyi ellátásnak, amelyre az Orbán-kormánynak még nem sikerült jó megoldást találnia. Itt el kell mondanom, hogy a Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a 30-40 év alatti magyar orvosok száma az orvosok számának alig 2 százalékát teszi ki, és az egyik legmegdöbbentőbb adat az, hogy az elmúlt egy évben több mint háromszáz, 40 év alatti fiatal orvos hagyta el a szakmát. Ez azt jelenti, hogy véglegesen leadta az orvosi szakmáját, vagy netalántán nem fejezte be az orvosi munkáját, de elment külföldre. Háromszáz, 40 év alatti orvosról beszélünk! De többször elhangzott