Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
835 tartalmán igenis érdemes gondolkozni, és én egyértelműen úgy gondolom, hogy lehet ennél igazságosabb adórendszert Magyarországon csinálni. (10.30) Az igazságosabb adórendszer igaz a személyekre is, és igaz a gazdasági vállalkozásokra is. Tehát lehetetlennek gondolom azt, hogy ma nagyvállalatok gyakorlatilag alig fizetnek nyereségadót a magyar költségvetésbe, miközben egyébként a kisebb vállalkozásokat pedig meglehetősen szigorú módon adóztatják. És ugyanazt gondolom, hogy a több millió forintos jövedelemmel rendelkezők ugyanannyi adóterhet vállaljanak, mint egyébként a minimálbér környékén munkát vállaló emberek. Tehát igenis azt gondolom, hogy ezen az adórendszeren lehet változtatni, nem az adónövelésről beszélünk, nem az adók számának növeléséről beszélünk, hanem az adóbevételek belső tartalmának változtatásáról beszélünk. A bevételekkel kapcsolatban valóban elmondhatjuk, hogy a 2019. év az adóbevételek szempontjából kiugró év volt. Ezt, ugye, meghallgattuk miniszter úr expozéjában, elmondta, hogy az adóbeszedés hatékonysága javult, dicsérjük akkor meg az adóhivatalt, ez még belefér, de továbbra is azt gondolom, hogy az igazi kérdés az, hogy hogyan és miképpen, milyen tartalommal kerül felosztásra mindaz a bevétel, amit mi magyar adófizetők a költségvetésbe befizetünk. Mert azért legyünk igazságosak, hogy valójában, amiről beszélünk, az a mi pénzünk, a mi pénzünknek valamilyen módon való újrafelosztása. És akkor nézzük ezeknek meg egy picit a belső tartalmát! A kiadás szerkezetével szeretnék foglalkozni, és ezzel megpróbálom kielégíteni KDNP-s képviselőtársam igényét, hogy a zárszámadás számairól is szóljunk. Nos, a költségvetésen belül, a zárszámadáson belül látjuk, hogy az állam működési funkcióira 2019-ben 19,9 százalékot fordítottak, és ez ’18-hoz képest egy növekedés, hiszen akkor 19,1 százalék volt. Azért tartom ezt izgalmasnak, mert itt valóban tetten érhető az, hogy egy picit mintha saját magukkal megengedőbbek lennének. Mintha úgy gondolkoznának, hogy amikor foglalkoztatási vagy jövedelmi adatokat próbálnak meg publikálni, akkor nagyon gyakran összekeverik azt, hogy a miniszterek, államtitkárok a nagy jövedelmű közszolgák és az egészen az alján lévőknek valamilyen módon való masszája alakul ki, és ha lehet azt mondani, hogy az effajta állami működési funkciók kiadásai növekednek, akkor én annak örülnék, vagy mi annak örülnénk lényegesen jobban, ha ez sokkal inkább a végeken történne meg. Tehát nem hallgatnánk azt nap mint nap, hogy a kormányhivatalokban munkaerő-problémák vannak, ha nem hallgatnánk azt, hogy a kormányhivatalokba nem tudnak már érdemben jó szakembereket felvenni, mert gyakorlatilag egyre nehezebb azért a jövedelemért munkaerőt találni. És beszéljünk itt a jóléti funkciókról is! A költségvetés 56,2 százalékát költötték ’19-ben, ezt megelőzően, ’18-ban 57,8 százalékot. Tehát a jóléti kiadások a költségvetésen belül szintén csökkentek. És szeretném még egyszer mondani - nagyon sokszor szembesülünk ezzel itt a Házban különböző válaszok kapcsán -, hogy megpróbálnak összehasonlítani 2010 előtti számokat ’19-es számokkal, megpróbálnak különböző arányokat felállítani, nyilván azokat, amik kedvezőbbek. Itt mégiscsak, azt gondolom, azt kell nézni abszolút értékben, hogy nyilvánvalóan növekednek ezek a számok, hiszen infláció van, hiszen minden más változik, de a belső aránya azt mutatja, hogy önök az elmúlt esztendőben megint kevesebb pénzt fordítottak jóléti funkciókra. Ezen belül oktatási tevékenység 10,8 százalék, a megelőző 11,6-hoz képest, tehát az oktatás területe is csökken, az egészségügy területére 9,1 százalékot fordítottak a 2018-as 10,8 százalékhoz képest. Tehát azokban a kulcságazatokban, amiről mi beszéltünk, és amit önök is úgy próbálnak meg bemutatni, hogy itt a megfelelő források rendelkezésre állnak, bizony az elmúlt esztendőkben csökkent a költségvetési támogatás az összköltségvetés belső tartalmán belül. Azt mondtuk a tavalyi zárszámadásnál, hogy egy választási költségvetés, de hát az választási költségvetés volt, mert, ugye, 2018-ban parlamenti választások voltak. Azt mondtuk el később is, hogy megint választási költségvetést látunk. Azért mondhattuk ezt, merthogy 2019-ben pedig önkormányzati választások voltak, ráadásul meglehetősen fontos önkormányzati választások. Ha ezt elemezzük, egy picit mosolyogtató volt miniszter úrnak az a blokkja a beszédében, amikor a sikerekről és a különböző eredményekről beszélt. Nem állítom, hogy túlságosan erős tételeket tudott felsorolni, azért a 42 kilométer út mint az elmúlt évtized legnagyobb sikere, azért ez barokkos
