Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 21. szerda - 158. szám - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, valamint az Állami Számvevőszék által benyújtott, Magyarország 2019. évi központi költségvetése végrehaj... - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
813 teljesültek.” Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos megállapítása volt a Számvevőszéknek. Köszönjük az együttműködést. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva az elmondottakat: a 2019-es zárszámadás rámutat arra, hogy az elmúlt évek költségvetési és pénzügyi makrogazdasági eredményei biztos alapot tudtak teremteni a koronavírus-világjárvány okozta negatív gazdasági és társadalmi hatások enyhítésére. Emlékeztetőül: a baloldal részéről nevezték a tavalyi költségvetést jövőellenesnek, nevezték kiszámíthatatlannak, nevezték fenntarthatatlannak, szóval, nevezték - kis túlzással - mindennek. Ezúton tudjuk megállapítani, hogy a tisztelt baloldali képviselőtársainknak nem lett igazuk ebben a tekintetben sem. A krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem átfogó programmal enyhíti a kormány, továbbra is a munkahelyek és a vállalkozások megőrzése, megvédése a cél. A családokat támogatjuk, Magyarország és a magyar emberek biztonságának a garantálását helyeztük középpontba. Ennek egyik fontos feltétele volt, hogy az elmúlt években, így a tavalyi esztendőben is egy fegyelmezett, kiszámítható és a gazdasági növekedést élénkítő gazdaságpolitikát folytattunk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem önöket, hogy a zárszámadásitörvény-javaslatot megtárgyalni, megvitatni és a végén majd elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Most megadom a szót Domokos László elnök úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, a jelentés előterjesztőjének. Az elnök úr is ugyaninnen, az emelvényről mondja el felszólalását. Parancsoljon, elnök úr, öné a szó. DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! ,,A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását - s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett - évenként az alsó táblánál bemutatni köteles.” Az 1848. évi III. törvénycikk 37 §-át idéztem önöknek, amely először rögzítette a magyar Országgyűlés költségvetési jogát. Miért is olyan fontos e passzus? Ennek több oka is van. Egyrészt ekkor jelent meg először törvényi szintre emelve a bevételek és kiadások tervezése, valamint a kapcsolódó számadás, mely mind a törvényalkotók, mind a végrehajtók számára egyszerre jelentett jogot és kötelmet. Másrészt a törvényben foglaltak gyakorlati érvényesítése során felmerülő problémák körvonalazták először egy legfőbb számvevőszék felállításának szükségességét egy független költségvetési joggal bíró ország Országgyűlésének az elszámoltatásához kapcsolódó munkájához. Két hét telt el azóta, hogy október 6-án a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök 171 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztünk. E tragikus eseményt azért idéztem fel ezen a helyen, mert az 1848-as forradalom során fogalmazódott meg először az az elvárás, hogy egy olyan intézmény jöjjön létre, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt, és a köz javára mindezt nyilvánossá teszi. Az ezen elvárásnak való megfelelés első törvényben rögzített megjelenítése volt az imént idézett 1848. évi III. törvénycikk 37. §-a. Az 1848-49-et követő két évtized viharos történelmi eseményei megakadályozták a zárszámadási jog teljes körű gyakorlását. Az 1867-es kiegyezés azonban új korszakot nyitott, és egyre világosabbá vált, hogy a magyar Országgyűlés megfelelő támogatás nélkül nem képes költségvetési kontrollt gyakorolni. A felismerést tettek követték, és 1869. november 16-án gróf Lónyay Menyhért előterjesztette javaslatát az „országos főszámvevőszék” felállítására. (8.40) A törvényjavaslat 1870 tavaszán megkezdett részletes vitája 1870. június 21-én zárult le, amikor kihirdették a Főrendiházban az Állami Számvevőszék felállításáról és hatásköréről rendelkező törvénycikket. Ezzel több mint 22 évvel az 1848. áprilisi törvények elfogadása után végre létrejött az Állami Számvevőszék, korábbi néven a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék, Gajzágó Salamon vezetésével. Az új intézmény a mai Számvevőszékhez hasonlóan a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.
