Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak

2020. október 20. kedd - 157. szám - Egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:

793 Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Megadom a szót Kaderják Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Valójában először is szeretném megköszönni a kormánypárt képviselőinek az előterjesztés támogatását, a törvényjavaslat támogatását, és csak néhány pontban szeretnék reagálni az elhangzott képviselői felvetésekre, kritikákra. Örülök annak, hogy a Jobbik részéről Nunkovics Tibor úr legalábbis bizonytalanul fogalmazott; még függőben van az a kérdés, hogy esetleg a Jobbik támogatja ezt az előterjesztést. Én azért örülnék természetesen annak, hogyha ez megtörténne, mert a törvényjavaslat valójában azt a célt tűzi ki, hogy egyszerűsítsük az ezen a területen lévő szabályozást, harmonizáljuk az európai szabályokkal a mi törvényeinket és szabályozásunkat; és annak a valójában évek óta tényleg jól működő emissziókereskedelmi rendszernek, amely a hazai kibocsátásoknak valamivel több mint egyharmadát fedi le, a következő év elejétől kezdődő új kereskedési időszakához a működési környezetét harmonizáljuk az európai piacnak a működésével. Tehát én azt gondolom, hogy ezek a célok valójában intézményi szinten igyekeznek azt biztosítani, hogy Magyarország és az ETS alá eső magyarországi létesítmények továbbra is harmonizált módon tudjanak részt venni Európának az emissziókereskedelmi rendszerében, ami már csak azért is nagyon fontos eszköz tulajdonképpen, mert európai szinten az ETS a leginkább harmonizált klímapolitikai eszköze Európának. Ez az a szektor, ahol egyáltalán, ha úgy tetszik, az úgynevezett üvegházhatású gázok kibocsátásának a zöme a szén-dioxid, és arra egy egységes európai ár alakul ki, egy árjelzés úgymond, tudjuk, hogy mennyibe kerül az, hogyha valaki egy ilyen egységkibocsátást teljesít. Ezt nyomon tudjuk követni, és ez egy nagyon-nagyon fontos árjelzés azon több tízezer létesítmény számára, amelyek nap mint nap döntenek arról, hogy belevágnak valamilyen kibocsátáscsökkentési beruházásba, vagy nem. Tehát ez az egyik legfontosabb intézménye a klímavédelemnek európai szinten. És ma folyik a vita arról, hogy pont az esetleg megemelt 2030-as célok kapcsán, éppen az emissziókereskedelem kiterjesztése révén lehetne a célokhoz jobban közelíteni. Tehát az Európai Bizottság részéről például a lakóépületekre, illetve a közlekedésre javasolják jelenleg kiterjeszteni az ETS hatályát. Mi egyelőre tiltakozunk, mert úgy gondoljuk, hogy a lakosságot közvetlenül ezzel terhelni nem lenne szabad, de mindenképpen folyik egy vita arról, hogy ez az intézmény, amelynek a jövő évtől kezdődő működését most igazából megalapozzuk, biztosítva legyen. Úgyhogy én bízom benne, hogy talán sikerül önöket meggyőzni ebben a tekintetben. A METÁR-tender kapcsán meg a napelemes ügyek kapcsán több minden elhangzott, amire reagálni szeretnék. Az egyik valóban a lakossági napelemes programok kérdése. Azért ne feledjük el, hogy ma Magyarországon már közelíti az 500 megawattot a háztetőre szerelt, úgynevezett háztartási méretű kiserőműveknek az összes kapacitása. Ez jóval nagyobb, mint egy paksi atomerőművi blokk. Tehát nehéz azt mondani, hogy ezen a területen nincs előrelépés, sőt igazából exponenciálisan nőtt az elmúlt két-három évben ezeknek a létesítményeknek a száma, de ezt nem kell nagyon mérni se, mert ha az ember megy az utcán bárhol, akkor ezt láthatja is. Ezt fogjuk még valóban, úgy, ahogy Böröcz képviselő úr jelezte, majd még most kiegészíteni olyanok számára is egy programmal, akik számára a mostani támogatási rendszer, amelyik szaldóelszámolás, nem nagyon teszi elérhetővé ezeket a berendezéseket, ezeket a beruházásokat. Úgyhogy ezen a területen előre fogunk lépni. Ami pedig a helyigényét illeti ezeknek a berendezéseknek, úgy becsüljük, hogy egy megawattnyi napelem telepítéséhez körülbelül 2 hektár földterület kell, tehát hogyha a 2030-as céljainkat vesszük, 2030-ra 6 ezer megawatt naperőmű létesítéséhez 12 ezer hektárra van szükség. Jelenleg illúzió lenne azt gondolni, hogy ezt csak háztetőre szerelt berendezésekkel meg lehet oldani, ezért támogatjuk mindenféle módon a napelemes fejlesztéseket. Az a METÁR-tender pedig, aminek a neve elhangzott, ezek versenyajánlatokat befogadó támogatási rendszerek. Most zárult le két napja, egész pontosan 15-én, a második ilyen tenderkörnek a beadása, és az előzetes információk szerint 200 körüli ajánlat érkezett be, akik létesíteni szeretnének ilyen berendezéseket. Óriási az érdeklődés. Én azt szeretném csak jelezni, hogy amikor arról beszélünk, hogy kinek a rokona vesz részt ezeken a tendereken, akkor nézzék meg a számokat, tehát lassan mindenkinek a rokona részt vesz ezeken a tendereken, olyan népszerűek. Magyarországon vagyunk,