Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. szeptember 21. hétfő - 150. szám - A hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
79 A bűnügyi statisztikák a bűncselekmények számának folyamatos csökkenését mutatják, ideértve az élet elleni bűncselekményeket is, amelyek szintén szerencsésen csökkenő tendenciát mutatnak. Mindez igazolja, hogy a büntető törvénykönyv szabályai az erőszakos bűncselekmények szigorú büntetésével, a hozzátartozó, így különösen a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmények minősített esetként történő súlyos szankcionálásával, valamint a kapcsolati erőszak cizellált tényállásával helyes irányt szabtak az erőszakkal szembeni fellépéshez. A közelmúlt tragikus eseményei ugyanakkor rávilágítottak, hogy a megkezdett úton kérlelhetetlenül tovább kell haladni, a tapasztalatok tükrében a még hatékonyabb fellépés a jogi környezet felülvizsgálatát teszi szükségessé. Tisztelt Ház! A 2010 óta formált, mindig is az áldozatok védelmét középpontba állító büntetőjogi rendszert olyan eszköztárral kell szélesíteni, amely az egyéni körülményekre is fogékony módon a súlyos károsodások megelőzését és kiküszöbölését eredményesebben szolgáló struktúrát hoz létre. A megfelelő lépések kidolgozása érdekében átfogó kormányzati felülvizsgálatra került sor, amely a jogi szabályozást és a joggyakorlatot is górcső alá vette. Mindezek alapján a jelen törvényjavaslat egy olyan többrétegű jogszabályi megoldást kíván kialakítani, amely elsősorban a megelőzést szem előtt tartva egy fokozatosságon alapuló rendszert hoz létre. A kidolgozott törvényjavaslat első pillére a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának szigorítását irányozza elő. A módosítás révén a legsúlyosabb, az emberi életet szándékosan támadó bűncselekmények elkövetőjénél határozott ideig tartó szabadságvesztés esetén a törvény erejénél fogva kizárt a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Aki tehát szándékosan más életére tör, nem bocsátható feltételesen szabadságra, és e rendelkezés nem tűr kivételt. Ezen abszolút kizárási körbe tartozik továbbá a felsorolt, kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmények kísérlete is. A felsorolt bűncselekmények, valamint az elkövetők e megmagyarázhatatlan cselekményekben testet öltő kirívó társadalomra veszélyessége miatt ilyen esetekben a büntetőjog teljes szigorával kell fellépni. Nem lehet helye a törvényben előírt jogkövetkezmények mérlegelésen alapuló enyhítésének sem. Az abszolút kizárással érintett kör mellett a közel ilyen tárgyi súlyú személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén is indokolt a szigorítás, annak törvényi rendelkezésekkel történő biztosítása, hogy a feltételes szabadság lehetőségének kizárása főszabályként érvényesüljön. A törvényjavaslat alapján e bűncselekményi körbe tartoznak az abszolút kizárással érintett bűncselekmények elkövetésében részesként részt vevő vagy az ilyen bűncselekmények előkészületét megvalósító személyek, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetők. Ugyanakkor e körben már biztosítható az egyéniesítés lehetősége, ezért a bíróság az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését, valamint az ezekkel összefüggő, különös méltánylást érdemlő körülmények vizsgálatát követően szigorú szabályok betartása mellett egyedileg mérlegelheti a feltételes szabadságra bocsátást. Annak érdekében, hogy ez utóbbi esetkör, azaz a feltételes szabadságra bocsátás kivételes engedélyezése esetén is biztosított legyen a hozzátartozók fokozott védelme, a törvényjavaslat második pilléreként kötelező garanciális szabályok bevezetésére is sor kerül. E körben kiemelten fontos egyrészt a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése, amely garantálja az elkövető magatartásának, jogkövetésének ellenőrzését azon időszak teljes időtartama alatt is, amikor az engedélyezett feltételes szabadság révén az elítélt a büntetés-végrehajtás közvetlen felügyelete alól kikerül. Másrészt az áldozatok védelmét, nyugodt, biztonságos életvitelét segíti a távoltartási célú külön magatartási szabály kötelező előírása és ennek az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszközzel való felügyelete. E szabályok gondoskodnak arról, hogy a feltételes szabadság ideje alatt se legyen lehetősége az elítéltnek a sértett megközelítésére, vagy vele szemben testi, lelki bántalmazás, veszélyeztető vagy akár csak zaklató jellegű magatartás kifejtésére. (18.50) Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat harmadik pillére abban az esetben kívánja fokozni a hozzátartozók védelmét, ha a sérelmükre elkövetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt szabtak ki végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést. A feltételes szabadságra bocsátáshoz hasonlóan a szabadságvesztés felfüggesztése esetén is hiányzik az elítélt közvetlen büntetés-végrehajtási intézményben történő ellenőrzése, felügyelete. Ezért ebben az esetben is indokolt a hozzátartozóktól történő távoltartás előírása és a pártfogó felügyelet kötelező elrendelése. A
