Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
771 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Az LMP is üdvözli a kormány, illetve a Nemzeti Agrárkamara kezdeményezését a családi gazdaságokról szóló törvénnyel kapcsolatban. A törvény preambulumában meghatározott célokkal messzemenőleg egyetértünk, kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdasági termelés gerincét a családi gazdaságokon alapuló termelési forma határozza meg. Meggyőződésünk, hogy csak a generációkat átfogó keretekben végzett termelési tevékenység képes tartósan biztosítani a vidék megtartó erejét és gyarapodását. A kis- és közepes méretű családi gazdaságokban végzett tevékenység tudja biztosítani a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzését és alkalmazkodóképességének erősítését. Éppen ezért nagyon szeretnénk támogatni, hogy a családi gazdaságokkal kapcsolatban olyan törvény kerüljön elfogadásra, amely a lefektetett célokat messzemenőkig támogatja. Azonban a benyújtott törvény jelenlegi formájában erre nem teljesen alkalmas, azért, mert a törvénytervezet alapján ebben a formában pont a legkisebb, a saját gazdaságukban előállított terményeket feldolgozó kistermelők veszíthetnek. Az őstermelőként végezhető tevékenységek újraszabályozásával ők esnek ki, úgy néz ki, az őstermelői körből. Ugyanis az őstermelőként végezhető tevékenységeket eddig az szja-törvény 6. melléklete sorolta fel. A törvénytervezet ezt a felsorolást megszüntetné, és a földforgalmi törvény „mezőgazdasági tevékenység” definícióját javasolja használni. Ez azonban érzékelhető különbség. A legnagyobb problémának azt látjuk, hogy a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés kikerül az őstermelői tevékenységek közül, valamint az új definícióval bizonytalanná válik, hogy pontosan mit is érthetünk őstermelői tevékenységen. Néhány példán keresztül hadd mutassam be, hogy mire gondolunk. Az állattartás például, tudjuk, mezőgazdasági tevékenység, de a definíció alapján nem egyértelmű például, hogy a más tulajdonában lévő állat tartása, hizlalása, azaz a bérhizlalás vajon az állattartás keretei közé tartozik, vagy az már mezőgazdasági szolgáltatás. Egy másik példakör: a növénytermesztés mezőgazdasági tevékenység, így az étkezési búza értékesítése bizonyára őstermelői tevékenység. Vajon a takarmánygabonák értékesítése vagy a réti széna termesztése és bálázása őstermelői tevékenység-e? (17.30) Itt arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy vannak olyanok, amik félreérthetők, és lehet, hogy ezeknek az egyértelműsítése tényleg fontos lenne. Még egy-két példát mondok: például már a takarmány-előállítás keretei közé esik-e, és az, amit említettem, hogy ez vajon kiegészítő tevékenységet jelent-e vagy sem, vagy vajon a saját termesztésű gabonák keverékének értékesítése még őstermelői tevékenység, vagy már kiegészítő tevékenységként értendő. Vannak még ilyen példák, amelyeknek az egyértelműsítése talán fontos lenne. Továbbmegyek. Például a kistermelői élelmiszer-előállítók, akik tej vagy hús feldolgozásával, befőzéssel, savanyítással, illetve sok egyéb termék előállításával foglalkoznak, és így magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítésére alapozzák a gazdaságukat, hogyha ezek a pontosítások nem történnek meg, akkor veszíthetnek ezzel a törvénnyel. De veszítenek a törvény jelenlegi formában való elfogadásával a kisméretű borászatok is, a saját gyümölcsükből párlatot készítő termelők vagy az állati takarmányokat előállító termelők is. Ezt javasoljuk megfontolni és korrigálni a törvénytervezetben. Mi azt látjuk megoldásnak, hogy egyértelművé kell tenni a törvényi definícióban, hogy a saját gazdaságban megtermelt termények feldolgozását és értékesítését a mezőgazdasági tevékenységek körének tekintjük, és így az őstermelők alaptevékenységei közé soroljuk. Meglátásunk szerint az őstermelőknél elégséges az átalányadózás bevételi korlátainak a megszabása. Nem lenne szabad büntetni azokat a termelőket, akik saját terményeik feldolgozásával, magasabb hozzáadott értékű termékkel érik el a gazdaságuk jövedelmezőségét, őket inkább még külön támogatni kellene. Az őstermelők és családi gazdaságok számára nagyon nem mindegy, hogy mennyire tudják diverzifikálni a tevékenységüket, illetve hogy mekkora hozzáadott értéket tesznek hozzá a saját maguk által megtermelt terményekhez.
