Országgyűlési Napló - 2020. évi őszi ülésszak
2020. október 20. kedd - 157. szám - A családi gazdaságokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
763 Megnéztük egyébként az európai benchmarkokat, hogy egy idegen szót használjak, ki hogyan kezeli ezt. Szinte minden országban van egyébként a mezőgazdasági termelőket segítő adózási szabályozás, de sokkal jobbat, egyébként halkan jegyzem meg, még a mostaninál sem találtunk. Ennek ellenére mi ennél jobbat akarunk csinálni, és meggyőződésem, hogy az a jogszabály, amely a Ház előtt fekszik, egyébként egyértelműen jobb, mint a mostani hatályos. A 8 millió forintos határ, ami a kistermelői költségátalány felső küszöbértéke most, nagyságrendileg 10 millió forintra fog emelkedni, 10 millió forintos árbevétel alatt igazából nem kell adót fizetniük az őstermelőknek. Azt gondolom, hogy ez egy óriási segítség. És ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a 8 millió forintos küszöbérték azt váltotta ki a mai magyar vidékből, hogy szétírták a gazdaságokat. Tehát azokat a gazdasági egységeket, amelyek egyébként egy szerves egységként működtek, papíron széjjelírták, mert így tudták optimalizálni az adót, egyébként komoly fejtörést okozva ezzel a bankoknak, hisz a finanszírozás egy elképesztő komoly feladatot rótt a pénzintézetekre, amikor el kellett dönteni, hogy valaki finanszírozható vagy nem. Legyünk őszinték, nekünk, politikusoknak is, amikor gazdaságpolitikát kell csinálni, nagyon nehéz úgy jó döntéseket hozni, hogy valójában csak megsaccoljuk, hogy hány mezőgazdasági termelő is van ebben az országban, hány gazdálkodóegységgel van nekünk dolgunk, amikor mi agrárgazdaságot akarunk alakítani. 20 millió forintos értékhatár nagyságrendileg az, amely mellett az átalányadózást igénybe lehet venni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon méltányos értékhatár. És egy komoly változás a mostanihoz képest, hogy ha valaki most a 8 millió forintot akár csak egy forinttal is meghaladja az árbevétel vonatkozásában, akkor a 8 millió 1 forint után kell neki már személyi jövedelemadót fizetnie. A most előttünk fekvő szabályozás ehhez képest azt mondja, hogy csak az értékhatárt átlépő összegre kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Tehát, ha például valaki egymillió forinttal átlépi a küszöbértéket, ezt a nagyságrendileg 10 millió forintot, akkor a jogszabály vélelmezi, hogy az egymillió forintból 100 ezer forint a jövedelem, és a 100 ezer forint jövedelem után kell a 15 százalékot megfizetni, a példát végigvive, 15 ezer forintot. Tehát 11 millió forint árbevétel mellett 15 ezer forint személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett a gazdálkodó. (16.50) Én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen méltányos adóteher. Ezzel is tudjuk segíteni egyébként a vidéken élőket. Fontos különbség a mostanihoz képest, hogy a támogatások sem a bevételi értékhatárba, sem a jövedelem számításába nem fognak majd beszámítani, így ez is egy komoly változás a mostanihoz képest. Az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői igazolvány és a családi gazdaságok jogutódja, ha úgy tetszik, ahelyett választható működési forma lesz. Itt egy határt szabtunk annak, hogy mégis meddig kelljen bővíteni egy családi gazdaságot, mert az őcsg valójában az őstermelőknek egyfajta szorzata: ha ketten vannak benne, akkor dupla értékhatárokról beszélünk, ha hárman, akkor háromszoros, ha négyen, akkor négyszeres értékhatárokról beszélünk. Viszont négynél több családtagot már felesleges bevonni a rendszerbe, hiszen további kedvezményt ez nem biztosít. Azt gondolom, hogy ez egy méltányos dolog, hiszen nagyon sok esetben a mai környezetben egy-egy vállalkozásnak az adóterhét az határozza meg, hogy kinek hány élő közeli hozzátartozója van. Ez semmiképpen nem egy objektív adózási alap, ezt is érdemes volt megváltoztatni. A következő kategória a családi mezőgazdasági társaságoknak a köre, ami teljesen új a magyar agrárszabályozás életében, hiszen erre eddig nem volt példa. Az a kft., bt., szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat válhat őcsg-vé, amely két feltételt teljesít: ad egy, hogy kizárólag erdő-, mezőgazdasági tevékenységet és ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez; ad kettő, a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ez is egy komoly változás a korábbiakhoz képest, hogy nem közeli hozzátartozókat követelünk meg, hanem hozzátartozókat vagy azok láncolatát. Aki „családi mezőgazdasági társaság” pecsétet kap - ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában kérheti majd -, az egy fontos különbséggel tud gazdálkodni, mondjuk, egy nem csmt kft.hez képest, hogy ő családi gazdálkodónak minősül. A földforgalmi szabályozásban, mindannyian tudjuk, hogy van különbség aközött, hogy valaki családi gazdálkodóként akar termőföldet venni vagy nem családi gazdálkodóként, hiszen az elővásárlási sorban a családi gazdálkodó megelőzi a nem családi gazdálkodókat.
